Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Ötödik fejezet. Szövegképek (illusztrációk), térképek, földrajzi, helyrajzi (topográfiai), építészeti, mérnöki és más műszaki, valamint tudományos vonatkozású tervek, rajzok, ábrák, vázlatok és plasztikai művek
160 alkatrésznek megrajzolásával azt a célt, hogy a gép lényegét és működését mennél szemléltetőbbé tegye, különböző egyének más és más módon, más és más eredménnyel lesznek képesek elérni. A védelem szempontjából a szóbanlevő művek tekintetében különbséget kell tenni a szerint, hogy azok oly művek-e. melvek képzőművészeti vagy iparművészeti alkotásoknak nem tekinthetők, amikor is a törvényneK az írói művekre vonatkozó 1—44. §-ai nyernek megfelelő alkalmazást, míg ellenkező esetben a képző- és iparművészeti alkotásokra vonatkozó 60—66. §-ok irányadók. Nem esnek ezek szerint a képző, illetve iparművészeti alkotásokkal egy tekintet alá rendeltetésükre való tekintettel azok a művek, melyek nem a szépérzéket kívánják kielégíteni, hanem az oktatás, a tudomány, a tájékoztatás, az útmutatás céljait szolgálják, minők a térképek, gépekről s azok működéséről készített ábrák, földtájakat szemléltető plasztikai művek, orvosplasztikai készítmények, stb. Művészeti rendeltetésüknél fogva a képző- és iparművészeti alkotásoknak tekintendők pl. az építészeti tervek, divatlapokban a művészi díszítéseket feltüntető rajzok, stb.
