Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hatodik fejezet. Fényképészeti művek
HATODIK FEJEZET. FÉNYKÉPÉSZETI MÜVEK. 68. §. Fényképezéssel előállított műnek (fényképészeti műnek) többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére és mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatására a 69. §-ban meghatározott védelmi időn belül az eredeti felvétel szerzőjének van kizárólagos joga. A törvény a fényképészeti műveket is védelemben részesíti Fényképészeti művek alatt a fényképezés útján előállított műveket, vagyis azokat az eredeti fényképfelvételeket kell érteni, amelyeknél a vegyi úton előállított képes ábrázolatot a fényhatás közvetíti.71 A védelem szempontjából az ily tulajdonképeni fényképészeti művekkel egy tekintet alá esnek a fényképezéshez hasonló eljárással, nevezetesen fotomechanikai eljárással előállított művek (1. 72. §-t). A szerzőnek védelemre érdemes szellemi munkája fényképészeti műveknél az ábrázolt tárgyak vagy személyek kiválasztásában, valamint az eredmény létrehozásában van. Ez természetesen még nem művészet. A fényképészeti mű — szemben a képzőművészeti alkotással — nem valami sajátos egyéni kifejezése, kidolgozása annak, amit a szerző a külvilágban szemlél vagy bensőleg átélt, hanem csupán a külvilág cgv részletének vagy eseményének képes ábrázolatban technikai művelet útján való megrögzítése, bármily ügyesen és művésziesen történjék is az. Védelem alatt álló fényképészeti mű maga az eredeti felvétel, nem pedig másfajta műveknek (pl. írói műveknek, térképeknek, tervrajzoknak, stb.) fényképmásolatai (min. ind.). 71 Dr. Kenedi Géza: „A magyar szerzői jog“ 181. 1. 11
