Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
153 A törvény szerint az, aki a fentartandónak nyilvánított műemléket vagy tartozékát ledönti, lebontja vagy rongálja, büntetésben részesül s annak tűrésére kötelezhető, hogy a műemlék az ő költségén helyreállíttassék. Az 1929.XI. te. szerint a művészeti szempontból különösebb jelentőséggel bíró ingóságokat (ingó-műemlékeket) az Országos Magyar Gyüjteménvegyetem Tanácsa nyilvántartja s a nyilvántartásról jegyzéket vezet. A nyilvántartáshoz szükséges adatokat a tulajdonos köteles beszolgáltatni, aki azután a nyilvántartásiba vételről értesítést kap. Képzőművészeti alkotások a művész halálától számított 25 év eltelte előtt, iparművészeti alkotások a mű elkészültétől számított 50 év előtt, a törvény élebelépte után külföldről behozol ingóműemlékek pedig a behozataltól számított 25 év előtt nyilvántartásba nem vehetők. Az ekként nyilvántartott ingóműemlékek tekintetében a Tanácsot elővásárlási jog illeti, amihez képest a tulajdonos azt, amennyiben a dolgot elidegeníteni kívánja, a Tanácsnak vagy a nemzeti nagy közgyűjtemények valamelyikének vételre felajánlani köteles. A nyilvántartott ingóműemlékeket az ország területéről csak a Tanácsnak, vagy az általa kijelölt szervnek engedélyével szabad kivinni. Magyarország területéről származó ingóműemlékeknél a kivitel megtagadása esetén megváltásnak, illetve kisajátításnak van helye. A törvény intézkedik az említett rendelkezések megszegésének büntetése iránt is. A most ismertetett törvények tehát nem a szerzők érdekeinek védelmét célozzák, hanem kizárólag közérdekből, a műemlékeknek tekintendő képző- és iparművészeti alkotások megóvása, megmentése iránt intézkednek. 64. §. Megrendelt arcképek és szoborképmások tekintetében a 80. §-ban meghatározott valamely jog gyakorlásához szükséges a megrendelő beleegyezése is; a miinek nem üzletszerű célra hű többszörösítésére a megrendelő a szerző beleegyezése nélkül is jogosítva van. E szakasz szerint megrendelt arcképek és szoborképmások tekintetében a többszörösítéshez, közzétételhez, forgalombahelyezéshez és mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való üzletszerű bemutatáshoz a mű szerzőjének hozzájárulásán felül a megrendelő beleegyezése is szükséges, s a 65. § második bekezdése szerint az, aki a törvény e rendelkezése ellen vét, a megrendelőnek a 18. § értelmében
