Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
154 kártérítéssel tartozik és a 18. § szerint a bitorlásra megállapított büntetéssel büntetendő. Ez a rendelkezés a szerzőnek a művéhez fűződő érdekeit kívánja összeegyeztetni a megrendelőnek az arcképhez vagy szoborképmáshoz fűződő személyiségi érdekeivel. A megrendelő tehát a megrendelt mű tekintetében a neki bármely okból nem tetsző többszörösítést, közzétételt, forgalombahelyezést, vagy üzletszerű bemutatást és nyilván a rádió (képrádió, távolbalátó készülék) útján való közlést is — még a szerzővel szemben is — megakadályozhatja azzal, hogy mindezekhez, vagy ezek bármelyikéhez hozzájárulását a szerzői jog alanyától megtagadja (min. ind.). Nyilvánvaló, hogy a megrendelő ezt a jogot akkor is gyakorolhatja, ha az arckép vagy szoborképmás nem áll szerzői jogi védelem alatt. A törvény a 60. §-ban meghatározott jogok gyakorlását köti a megrendelő beleegyezéséhez, ezek közé nem tartozik a már közzétett arckép vagy szoborképmás kiállítása, amihez tehát a nevezettnek hozzájárulása a Szjt. szerint nem kívántatik. A törvényünk szerint a szóbanlevő jogot megilletik a megrendelőt akkor is, ha az arcképért vagy szoborképmásért ellenértéket nem fizetett.68 Ha a művet a megrendelő engedélye nélkül a szerző többszörösíti, teszi közzé, stb., akkor a megrendelőnek a 65. § második bekezdése értelmében tartozik felelősséggel. Harmadik személynek az ilyen mű többszörösítéséhez, közzétételéhez, stb. úgy a szerző, mint a megrendelő beleegyezését kell megszereznie, mert különben a szerző őt a 61. § alapján, a megrendelő pedig a 65. § második bekezdése alapján vonhatja felelősségre. A megrendelő pedig jogosítva van a művet a szerző hozzájárulása nélkül is többszörösíteni. de csak nem üzletszerű célra, így pl. családja körében való osztogatás céljából, — • de nines jogosítva a többszörösítés útján ekkép előállított példányokat közzétenni, forgalombahelyezni. Kimondta a kir. Kúria P. I. 1387/1932. sz. alatt hozott ítéletében, hogy a 64. §-ban említett arcképek és szoborképmások alatt csak emberi arc- és szoborképmásokat lehet érteni, mert ez a szakasz a megrendelő személyiségi jogainak a védelmére szolgál. Csak az ily képmások megrendelőit illetik az e §-ban biztosított jogok. 88 Az osztrák törvény 13. §-a szerint oly képmásoknál, amelyekért a megrendelő ellenértéket fizetett, a szerző jogai a megrendelőt illetik.
