Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
152 Ami pedig a tulajdonosnak a képzőművészeti alkotás felett a tulajdonjogból folyó szabad rendelkezési jogát illeti, a Szjt. nem tartalmaz oly intézkedést, amely a tulajdonost ide vonatkozóan korlátozná. A tulajdonos a tulajdonában levő művet — kivéve, ha az az alább ismertetett törvények alapján műemlékként van nyilvántartva — nemcsak nem köteles a romlástól, pusztulástól megóvni, de még attól sincs eltiltva, hogy a művet megsemmisítse. így a kir. Kúria a P. I. 6407/1933. sz. alatt hozott ítéletében a felperesnek (szerző) egy falfestményére, melyet egy kápolna díszítésére készített, kimondta, hogy az alperes (a megrendelő) jogosítva volt azt a felperes beleegyezése nélkül is átfestéssel eltüntetni, megsemmisíteni, —és pedig még akkor is, ha annak művészi értéke volt. A felperes tehát — a Kúria szerint — a falfestmény megsemmisítéséből kifolyóan az alperes ellen kártérítési igényt nem támaszthat. Kimondta továbbá a Kúria ebben az ítéletében, hogy a felperes csak azt sérelmezhetné, ha az alperesnek kápolnájában közszemléletnek kitett művén az alperes változtatásokat végeztetett volna s ezzel a felperes személyiségi jogát sérthette volna,67 és sérelmezhetné a Szjt. 6. §. 10. pontja alapján művének olyan átképzését, amelynek lényegét felismerhető módon továbbra is a felhasznált műve alkotja: ellenben nem panaszolhatja azt, hogy az eredeti alkotásnak megsemmisítésével egyértelmű egészen új átfestés történt. A nemzeti kulturértékek megtartása és megmentése céljából a műemlék jellegével bíró képzőművészeti és iparművészeti alkotások védelméről „A műemlékek fentartásáról“ szóló 1881:XXXIX. te. és „A muzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről“ szóló 1929:XI. te. tartalmaznak intézkedéseket. Az 1881.-XXXIX. te. szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter a műemlékek országos (bizottságának meghallgatásával esetről-esetre határozza meg, hogy mely építmények vagy tartozékaik tartandók fenn mint műemlékek azon az alapon, hogy művészi vagy történeti emlék becsével bírnak. A fentartandónak nyilvánított műemléket a tulajdonos saját költségén épségben fenntartani köteles, javításokat, bővítéseket vagy átalakításokat azon csak a miniszter engedélyével s az általa meghatározott módon tehet; ha a tulajdonos e rendelkezés ellen vét, a miniszter a műemlék kisajátítását rendelheti el. A kisajátítással a tulajdonjogot a műemlékek országos alapja szerzi meg. 67 L. idevonatkozóan a 3. §-nál „A szerző személyiségi jogai" cím alatt.
