Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai

149 iskolai használatra többek műveiből szerkesztett gyűjte­ménybe. A többszörösítés hűségét nem érintheti a mű méretei­nek arányos módosítása (kisebbítés, nagyítás) vagy a hasz­nált technikai eljárás miatt elkerülhetlen egyszerűsítés (min. ind.). Ismeretterjesztő művek alatt a közművelődés előmoz­dítására, nevezetesen a nem iskolai használatra szóló nép­szerűén tudományos műveket kell érteni. (írói és zenemű­vek felvételét ismeretterjesztő írói művekbe a 9. §. 1. p. s a 47. §. nem engedi meg). Nem tartoznak a szóban levő pont alá a nem önálló tu­dományos művek, vagyis oly művek, amelyek nagyobbrészt csak másoktól átvett anyagot tartamaznak, kivéve, ha a művek ismeretterjesztő írói műveknek tekinthetők. Továbbá nem tartoznak e pont alá a nem kizárólag iskolai használatra szerkesztett gyűjteményes művek. A felvétel csak a szöveg értelmezése végett történhetik, amikor is a felvétel csak eszköz a szöveg értelmezésére. Az közömbös, hogy a szövegben, vagy a szöveg végén vannak-e az illusztrációk, — de nem lehetnek külön mellékletekben. A felvétellel kapcsolatban azonban a forrás és a szerző világosan megnevezendő. A megnevezés szándékos vagy gondatlan elmulasztása 23. §. szerinti vétség és az e §-ban foglalt jogkövetkezményeket vonja maga után. 4. ponthoz. Ez a pont kiegészíti a 3. pontot és azzal szo­ros kapcsolatban van. A törvény ebben a pontban ugyan­csak a közművelődés terjesztése érdekében már megjelent, vagy maradandólag nyilvánosan kiállított művek hű több­­szörösítésének mechanikai vagy optikai készülék útján való bemutatását is szabaddá tette, de kizárólag ugyancsak tu­dományos, ismeretterjesztő vagy iskolai célokra történő elő­adások keretében szemléltetés céljából. Hogy a bemutatás üzletszerű-e, pl. belépődíj mellett történik-e, itt közömbös. Nem lehet kétséges, hogy a 4. pontban szorosan körül­írt előadás keretében a szemléltetésre szolgáló képzőművé­szeti alkotások rádió (televízió) útján is közölhetők.63 63. §. Ha a szerző valamely müvét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel a szerzői jog átengedettnek nem tekintetik. A műre, mint magánjogi értelemben vett dologra vonat­kozó tulajdonjogot élesen meg kell különböztetni a műre, mint szellemi termékre vonatkozó szerzői jogtól. 63 Ezt az 1932. évi német törvénytervezet 42. §. 3. pontja ki is mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom