Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
148 látképének mennél szélesebb körben való terjesztése céljából is, megengedi az utcákon, köztereken, s közönség részére nyitva álló más helyeken a szabadban maradandóig felállított műveknek, minők a szobrok és épületek, többszörösítését, de csak képes ábrázolásban (rajz, festés, metszés, kőnyomás, fényképezés). Nincs tehát megengedve a szobrok, épületek plasztikai módon való utánképzése. Csak a szabadban felállított művekre szorítkozik e rendelkezés, tehát nyilvános épületek belsejében levő művek, vagy a kirakatokban látható műtárgyak e tekintetben is szerzői jogi oltalom alatt állanak. A törvény felállított művekről beszél, ami alatt leginkább a szobrászat és építészet művei értendők. Csak maradandólag felállított művekre vonatkozik a szóbanlevő rendelkezés, tehát nem vonja ki a törvény a védelem alól azokat a műveket, amelyeket csak átmenetileg valamely kiállítás, ünnepély, díszfelvonulás stb. céljából állítottak fel. Építészeti müveknél csak a szabadból látható külső látókép egy síkban való ábrázolása van megengedve (min. ind.). Az épületnek ily módon való ábrázolásával meg van engedve az épülettel együtt az ahhoz, maradandólag tartozó fresco, mozaik, ablaküvegfestmény látóképszerű reprodukálása is, ellenben tilalomba ütközik a házra időlegesen felragasztott plakátnak mint műalkotásnak többszörösítése, utánképzése s ennek terjesztése. önként értetődik, hogy a törvény szóbanlevő rendelkezése értelmében megengedett többszörösítés példányainak s utánképzéssel létrejött utánzatoknak a forgalombahelyezése, optikai készülék útján való üzletszerű bemutatása, s nyilván rádió útján való közlése is meg van engedve. A 3. ponthoz. Az éhben a pontban foglalt rendelkezés képzőművészeti alkotásokra nézve szabályozza ugyanazt a kérdést, amelyre az írói művek tekintetében a 9. §. 1. pontja vonatkozik. Azt a kérdést tárgyalja tehát, hogy mikor lehet valamely képzőművészeti alkotás másolatát, utánképzését valamely írói műbe felvenni. A törvényünk a közművelődés terjesztése érdekében megengedi a már megjelent, vagy a maradandólag felállított művek hű többszörösítésének felvételét a cél által indokolható korlátolt terjedelemben, de csak nagyobb önálló tudományos vagy ismeretterjesztő műbe vagy pedig kizárólag
