Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
147 3. már megjelent vagy maradandólag nyilvánosan kiállított egyes művek hű többszörösítésének csupán a szöveg értelmezése végett a cél által indokolt terjedelemben felvétele olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos vagy ismeretterjesztő írói műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amelyet többek műveiből kizárólag iskolai használatra szerkesztettek, ha az ismert forrást és a művön esetleg megjelölt szerzőt világosan megnevezték; e megnevezés elmulasztása esetében a 23. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; 4. már megjelent, vagy maradandólag nyilvánosan kiállított egyes művek hű többszörösítésének mechanikai vagy optikai készülékek segélyével bemutatása tudományos, ismeretterjesztő vagy iskolai célokra történő előadások keretében, az előadás tárgyának szemléltetése céljából. Ez a szakasz a művészet szabad fejlődése és a köz érdekében tesz kivételeket a 60. §.-ban foglalt általános szabály alól. Az 1. ponthoz. Az 1. pont — általában egyezően az 5. §. 2. bekezdésben foglalt rendelkezéssel — kimondja, hogy meg van engedve egyes másolatoknak ingyenes előállítása, amely nem Üzletszerű használat célját szolgálja. Egyes másolatok alatt egy vagy néhány példány értendő (1. 5. § 2. bek.-ét). A 62. §. 1. pontja azonban több irányban eltér az 5. §.-ban foglalt, az írói és zenei művekre vonatkozó rendelkezéstől. A 62. §. 1. pontja külön kiemeli, hogy a másolat előállításának nem szabad terjeszetés céljából történnie. Ily célzat fenforgására az eset körülményeiből lehet következtetni. Tilos továbbá a készült másolatot nyilvánosan kiállítani és pedig akkor is tilos, ha az nem üzletszerűen, pl. belépődíj nélkül történik. Nincs végül megengedve a másolatokon az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét, vagy nevének kezdőbetűit használni, nehogy a közönség a másolatot az eredetivel összetéveszthesse. E tilalom megszegése esetében a másolat előállítása jogosulatlanná válik és bitorlásnak minősül. Tiltja továbbá a törvény építészeti műveknek utánépítését, még ha az ingyenes is és ha nem is szolgál üzleti célt. Utánépítés az oly építés is, amely fel nem épített mű terveinek felhasználásával törté«nt (min. ind.). A 2. ponthoz. A törvény számolva azzal a közfelfogással, mely az utcákon, tereken felállított képzőművészeti alkotásokat közkincseknek tekinti, s egyben a városok 10*
