Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
136 útján a nyilvánossággal való közlése esetén is, és pedig nemcsak színművek, zenés színművek és zeneművek, hanem bármelyik írói mű közlése tekintetében. A még meg nem jelent, de már rádió útján előadott művek szerzőjének tehát az ellenkező bebizonyításig azt kell tekinteni, akit a rádióelőadást hirdető jelentésben mint szerzőt megneveztek. 57. §. Aki a szerző beleegyezése nélkül oly müvet, amely a A9—51. §-ok rendelkezései alá esik, vagy ily műből egyes részeket szándékosan vagy gondatlanságból nyilvánosan előad vagy előadat, a sértettnek a 18. §. értelmében kártérítéssel tartozóik és vétség miatt a 18. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő. E szakasz szerint az, aki valamely színművet, zenés színművet, vagy zeneművet vagy pedig ily műből egyes részeket a szerző beleegyezése nélkül szándékosan vagy gondatlanságból előad vagy előadat, bitorlást követ el. Előad a szinész, ének- és zeneművész, előadat a színházi vállalkozó, hangverseny vállalkozó stb. A kir. Kúria 18. számú polgári jogegységi döntvénye szerint kávéházi vagy vendéglői helyiségben előre megállapított műsor nélkül játszó zenekar (cigányzenekar) által jogosulatlanul eszközölt előadás esetében az illető kávés vagy vendéglős azon az alapon, hogy a zenekart játszásra felfogadta, a szerzői jog bitorlása miatt büntethető és kártérítésben marasztalható. Ezt a döntvényt ugyan még a régi Szjt. idejében hozták, de az új Szjt. életbelépése óta is érvényben van, amint azt a kir. Kúria számos ítéletében ki is mondta. Abból a célból, hogy a vendéglők, kávéházak és egyéb nyilvánosnak tekinthető szórakozóhelyek a zeneművek nyilvános előadása szempontjából mennél hathatósabban ellenőriztessenek, továbbá, hogy a jogosulatlan előadásoknak a lehetőség szerint eleje vétessék s az elkövetett bitorlások megfelelő megtorlása biztosíttassák, alakult nálunk is „a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete“. Célja a tagjainak (szövegírók, zeneszerzők, zeneműkiadók, ezek jogutódai) gazdasági érdekeit védeni és előmozdítani. A Szövetkezet a zeneműveknek színpadon kívüli nyilvános előadása (petit droit) védelmére jött létre. A Szövetkezet körébe nem tartozik és petit droit fogalma alá nem esik a zenés színművekben azokkal szerves összefüg