Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
131 művek és zeneművek nyilvános előadásának jogát a védelmi idő alatt a szerző kizárólagos jogának nyilvánítja (49. §.), és a mű szerzőjének ebbe a jogába ütköző cselekmények megtorlása iránt intézkedik (57—59. §-ok), a családiasság és háziasság körén túlmenő előadásokkal szemben kívánta a szerzőt védelemben részesíteni, s így az előadás nyilvánosságának fogalmát — szerzői jogi vonatkozásaiban — nem lehet a hozzáférés korlátlanságának, vagy belépő díjhoz kötöttségének szűk körére szorítani“. Ehhez képest kiemelte a kir. Kúria ítéletében, hogy a nagyobb taglétszámú kaszinók, klubok és más egyesületek által rendezett hangversenyek, műsoros estélyek és más hasonló elnevezések alatt megtartott külön összejövetelek már a részvételre jogosítottak számánál fogva nélkülözik a családiasság vagy háziasság jellegét, a Szjt. alkalmazása szempontjából tehát nyilvános előadás számba mennek már akkor is, ha az egyesületek ezeket a külön összejöveteleket saját helyiségeikben belépődíj nélkül rendezik is, s ha azokon csak az egyesület tagjai és esetleg családtagjaik, vagy magukkal hozható vendégeik jelenhetnek meg. A kir. Kúria ezzel az élesen körvonalazott és részletesen kifejtett állásfoglalásával eloszlatott minden addig fenforgott kételyt a tekintetben, hogy a Szjt, szempontjából valamely előadás mikor esik a nyilvános előadás fogalma alá. A 84. és 85. §-ok a színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadásának tilalma alól átmeneti jellegű kivételeket állítanak fel. 50. §. Némajátékokat és koreográfiái műveket minden vonatkozásban, tehát nyilvános előadásuk kizárólagos joga tekintetében is, tartalmuk szerint vagy színműveknek vagy zenés színműveknek kell tekinteni. A törvény a némajátékokra (pantomimikák) és koreográfiái műveket (táncszöveg műveket) szerzői jogi szempontból tartalmuk szerint vagy színműveknek, vagy — ha zenéjük is van — zenésszínműveknek tekinti, s a berni (illetőleg római) egyezmény 2. cikkére való tekintettel külön is hangsúlvozza. hogv ezek a művek minden vonatkozásban, tehát nyilvános előadásuk kizárólagos joga tekintetében is védett művek. A berni (római) egyezmény szerint a szóbanlevő művek védelemben csak akkor részesülhetnek, ha színrehozásuk módja írásban vagy másként, tehát valamiféle módon meg 9*
