Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
130 A zenemüvek előadása azokat a hallás számára teszi érzékelhetővé. Színmű minden írói mű, mely szerepekre (párbeszédekre) osztottságánál fogva színpadi előadásra alkalmas. Színmű állhat egy szerepből is azzal a jelleggel, hogy azt a műben megírt színpadi beállításban játsza el az előadó művész. Színműveknek a szerző számára fentartott nyilvános előadása alatt általában azok színpadszerű előadását kell érteni, vagyis oly előadást, amely szerepek eljátszásával, színtéri elrendezéssel megy végbe. Meg van engedve a már közzétett színműnek vagy egyes részeinek felolvasása, mert az ily felolvasás nem tekinthető a színmű szerzői jogi értelemben vett nyilvános előadásának. Ellenben a nyilvános előadás tilalma alá esik a színműnek felolvasása szerepek szerint, amiben már a szerepeknek bizonyos alakítása nyilvánul meg. Színműveknek rádió útján való közléséhez pedig — akár szereposztással, akár anélkül történjék az — már a szerzőnek beleegyezése megkívántatik (1. o. §. 9. pont). A színmű színpadi előadása történhetik élő személyek- Iyekkel, végbemehet mozgófényképészeti úton, vagyis valamely élő személyekkel történt előadásának reprodukálásával film útján, vagy történhetik bábokkal (marionettekkel). Zenés színmű alatt oly színművet kell érteni, amelynél a szöveg és a zene szerves kapcsolatban van, ilyenek az operák, operettek. Nem válik zenés színművé a színmű, ha néhány alakalomszerű zene (ének) szám van (benne. A népszínmű rendszerint tehát nem zenés színmű, amennyiben csak a darabtól elválasztható dalbetéteket foglal magában. A zenés színművek és színművek között foglalnak helyet az oratóriumok, ha karokkal és magánszólamokkal vannak felszerelve.* A törvény a színműveket, zenés színműveket és zeneműveket csak olyan előadással szemben védi, amely nyilvánosan történik. Az előadás nyilvánossága kérdésében a kir. Kúria elvi állásfoglalását a P. I. 980/1928. sz. alatt hozott nagyjelentőségű ítélete tünteti fel. Kimondotta ebben az ítéletben a kir. Kúria, hogy: „ A Szjt. akkor, amikor a színművek, zenés színrung a színműnek a látás számára színpadszerű megjelenítése, zeneműveknél pedig azok visszaadása a hallás számára. Az osztrák törvény (módosított szöveg 23 §-a) szerint is írói műveknél azok nyilvános előadása csak addig kizárólagos joga a szerzőnek, amíg azok meg nem jelentek; ugyanígy a német törvény 11. §-a is. * Dr. Kenedi Géza: „A Magyar Szerzői Jog“ 156 1.
