F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
meg legbiztosabban a leírás és az igénypontok között az összhangot. Nincs azonban feltétlenül szükség valamennyi aligénypont felsorolására (főként ha ezek részletes ismertetése a leíró részben és a rajzon megtalálható),a főigénypont (főigénypontok) lényegének ismertetése azonban elengedhetetlen követelmény. Itt kell «negjegyezni, hogy a megoldás kielégítő ismertetésének nem feltétele a találmány elméleti igazolása. A megoldást megfelelő mélységig kell ismertetni, máskülönben a bejelentést elutasíthatja az OTH, vagy később — indokolt kérelemre — megsemmisítheti a szabadalmat, hivatkozva a hiányos ismertetésre. Olyan általános formában kell a találmányt ismertetni, hogy minden kivitelezhető megoldási forma (kiviteli alak) beleférjen. A leíró résznek ezután a találmány részletes ismertetését — megvalósításra alkalmas (kiviteli) alakját vagy alakjait — kell tartalmaznia. A leírásnak ez a része szolgálja azt a célt, hogy a szakember a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa a találmány tárgyát, és lehetővé tegye az igénypont(ok) által meghatározott oltalom határainak a megvonását és az egyes igényponti meghatározások, jellemzők értelmezését. A leírás szakember számára készül, így közölni kell benne minden olyan adatot, amely feltétlenül szükséges a megoldás kivitelezéséhez, de nem kell közölni a szakembertől elvárható ismereteket, útbaigazításokat, praktikus fogásokat, gyártási tapasztalatokat (a know-howt). Ismételjük: alapkövetelmény, hogy a leírás a szakember számára szükséges mértékben tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a találmány sikeres megvalósításához. Lényeges körülményeket tehát nem lehet elhallgatni a leírásban. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy félreérthető vagy hamis adatok ne szerepeljenek a leírásban. A találmányt már csak azért is szükséges megfelelő részletességgel ismertetni, mert a szabadalomnak az az egyik alapvető társadalmi rendeltetése, hogy új ismeretanyagot közöljön. Ezért ha a leírás nem közöl megfelelő ismereteket, vagy hiányos, félrevezető adatokat tartalmaz, nem gyarapítja a társadalmi ismeretanyagot, a bejelentőt nem illetheti meg a kizárólagos jog. Ha a találmány megértéséhez rajzokra is szükség van, a leírásnak ebben a részében az ábrákat röviden ismertetni kell. Az ismertetés felvilágosítást ad arról is, hogyan értelmezendők az egyes ábrák a géprajz, illetőleg a kapcsolástechnika szempontjából (pl. előlnézet, oldalnézet, metszet, szelvény, axonometrikus kép, blokkséma stb.), és adott esetben hogyan viszonyulnak a felsorolás egy vagy több másik ábrájához. A leírásnak ebben az előnyös megoldásokat tárgyaló részében először úgy kell bemutatni a találmányt, hogy elemeinek fontosobb, funkcionális feladatai és üzemen kívüli (statikus) állapota ismeretessé váljon, majd ezután működés közben (dinamikusan, „meleg állapotban”) is ismertetni kell jellemzőit. Az ismertetés vezérfonalának az igénypontokat kell tekinteni. Ebbe a részbe be kell építeni az igénypontok tartalmát, a szerkezeti elemek működés közbeni összefüggéseit, illetve az eljárás során felhasznált közreható eszközöket, alapanyagokat és a létesítendő vagy meglévő környezeti feltételeket. így az igénypontok közvetlenül értelmezhetők. 96