F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
Amikor a találmány felépítését (a statikus állapotot) ismertetjük, akkor az elemek kapcsolatait, nem pedig működésüket írjuk le. A felépítés ismertetése során nemcsak azt kell leírni, ami a találmányban új, hanem azt is, hogy ez az új hogyan illeszkedik, épül bele a már ismert anyagba. Ebben a részben az igénypont tárgyi körébe és jellemző részébe foglalt információkat együttesen kell tárgyalni. Több kiviteli példa esetén csak egyet kell ismertetni egész terjedelmében, mégpedig azt, amelyben megvannak a találmány szükséges és elégséges jegyei. A további kiviteli példákat csak oly mértékben kell ismertetni, amilyen mértékben eltérnek a már ismertetett kiviteltől, tehát csak a járulékos adatokra kell kitérni. E rész szövegezésekor figyelemmel kell lenni az egységes terminológiára. Ugyanazon dolog megnevezésére mindvégig egy és ugyanazt a megnevezést kell alkalmazni. A leírás és a rajz közötti összefüggésnek, illetve a rajznak a leírásban való magyarázatára a hivatkozási jelek szolgálnak. A rajzokon szereplő hivatkozási jeleket a leírásban gondolatjelek, aláhúzások, idézőjelek, zárójelek nélkül kell alkalmazni, közvetlenül a megnevezés előtt. Bármennyire alkalmazunk is a leírásban egy hivatkozási jelet, minden esetben csak egy megnevezést rendelhetünk hozzá. A rajzon feltüntetett hivatkozási jelek mindegyikét tárgyalni kell a leírásban is. Elvileg nemcsak számok, hanem latin vagy görög betűk és más szimbólumok is használhatók hivatkozási jelként. Gyakorlati tapasztalatok, praktikussági szempontok alapján azonban ajánlatosabb az arab számjegyrendszer alkalmazása. Általában az ,,1” számjeggyel kezdődő folyamatos számozást célszerű alkalmazni. A hivatkozási jelek rendszerének kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a számjegyeket nem mint értékjelzőket, hanem mint szimbólumokat alkalmazzuk. Ezért ezek a jelek nem utalhatnak ajelölt alkotóelem mennyiségi vagy mértékbeli sajátosságára, hanem csakis az áttekinthetőség és egyértelműség figyelembevételével kell őket megválasztani. Ha a találmány tárgya eljárás, akkor a leírásnak abban a részében ismertetni kell egy vagy több konkrét folyamatot és ennek, ezeknek egyes fázisait, hogy a szakember megismerhesse a végrehajtás módját. Fel kell sorolni azokat a tényezőket, körülményeket, amelyek az eljárás lefolytatásához szükségesek (kiinduló anyag, mennyiség, hőfok, kezelési időtartam, nyomásérték, végrehajtáshoz felhasznált eszközök stb.). Eljárás ismertetésében meg lehet jelölni az azonos hatású anyagcsoportot; a legkedvezőbb hatóanyag megnevezése nem kötelező. Megtévesztő, hamis adatok közlése, lényeges körülmény elhallgatása a leírásban jogvesztési következményekkel járhat. Végül a leíró résznek tartalmaznia kell a találmányhoz fűződő előnyös hatásokat is. Ezek rendkívül fontos szerepet játszanak a szabadalmazhatóság elbírálásában; ez utóbbi — a feladatkitűzéssel és műszaki intézkedésekkel együtt — a vizsgálat alapja. 97
