F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
b) A szóbeli közlés A szóban előadott vagy hangszalagra rögzített nyilvános előadás, a rádióban, televízióban, filmen, videoberendezésen stb. bemutatott műszaki megoldás újdonságrontónak minősül. Újdonságrontó a megoldás lényegét ismertető előadás (pl. tudományos konferencia, műszaki ismertető). Újdonságrontásról van szó abban az esetben is, ha a megoldást maga a feltaláló ismerteti. c) A gyakorlatba vétel Újdonságrontó hatású gyakorlatba vételről csak akkor beszélhetünk, ha a találmányt teljes egészében megvalósították. Ami még nincs kész, csak kísérleteznek vele, azt természetesen nem lehet ilyen gyakorlatba vételnek tekinteni, így az nem újdonságrontó. A műszaki megoldás alkalmazását kísérletezésnek kell minősíteni mindaddig, amíg a kitűzött műszaki hatások elérése bizonytalan. Nem lehet kísérletezésnek tekinteni a találmánnyal végzett olyan próbákat, amikor a találmány megalkotása után valaki mások meggyőzése, vagy nagyobb bizonyosság szerzése céljából üzemelési próbákat végez. Ezeket általában már újdonságrontó hatású gyakorlatba vételnek kell tekinteni. Ha a korábbi gyakorlatba vételt titoktartásra nem kötelezett személyek (bárki) is minden megkötöttség, nehézség nélkül megismerhették, akkor az újdonságrontó. Nem tekinthető azonban nyilvánosnak az olyan gyakorlatba vétel, amelynek során a konkrét megoldást nem ismerheti meg bármely kívülálló (pl. egy atomreaktorhoz épített turbógenerátor szerkezete). Általában nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni az üzemen belüli gyakorlatba vételt, mivel rendszerint az üzemen belüli megoldásokat nem tekintheti meg bárki (személyi válogatás nélkül). Nyilvános kiállításon történő bemutatás nem újdonságrontó, például akkor, ha a kapcsolási elrendezéseket, a technikai megoldásokat zárt dobozú műszerben mutatják be, a konkrét megoldás a kiállítás megtekintésével nem ismerhető meg. Akkor sem újdonságrontó a nyilvános bemutatás (kiállításon, kereskedelmi forgalomban), ha a találmányt a késztermék alapján nem lehet reprodukálni (analizálhatatlan termék). Ez az eset többnyire a vegyipari találmányoknál fordul elő. Az újdonságkövetelmény egyes gyakorlati szempontjai A szabadalomjogi értelemben vett újdonságfogalom tartalmának — az előbbiekben vázolt — legáltalánosabb megközelítésén kívül az egyes konkrét ügyek elbírálásához számos további részletkérdés tisztázása is szükséges lehet. Ezek a jogalkalmazási kérdések egyrészt az újdonság fogalmának szubjektív oldalával, vagyis azzal kapcsolatosak, hogy a „szakember” ismeretanyagának mértékét hol kell megvonni, hol van a határa annak a tudásnak, amit a szakembertől a technika állásához képes el lehet várni. A másik főbb kérdéscsoport pedig azzal függ össze, hogy a vizsgálandó ügyek újdonságának megítélése lényegesen eltérő problémákat és szempontokat vethet 77
