F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya

nosságra hozatal nyelve is közömbös, az lehetséges nálunk kevéssé ismert (pl. japán) nyelven is.

Az Szt. a korábbi szabadalmazás igény rontó hatását úgy értékeli, mint a szabadalmi oltalomból kizárást eredményező okot, nem pedig mint újdonságrontó tényt.

A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált.

Ilyen körülmények között nem játszik szerepet, hogy a közzétett megoldást megismerték-e vagy sem, pusztán a bárki számára való megismerés lehetősége dönti el, hogy a szóban forgó megoldást nyilvánosságra hozottnak kell-e tekinteni vagy sem.

Tehát pl. valamely könyvtárban mindenki számára hozzáférhető egyetlen publikációt is nyilvánosságra hozottnak — így újdonságrontónak — kell tekinteni még akkor is, ha azt bizonyíthatóan senki nem ismerte meg.

Az újdonságrontás formái

A nyilvánosságra jutás kérdését vizsgálva meg kell állapítani, hogy a műszaki megoldások nyilvánosságra hozatala lényegében háromféleképpen történhet:

— írásos, ábrás ismertetéssel;

— szóbeli közlés útján (beleértve a televíziót, a videót és a rádiót is);

— gyakorlatba vétel (bemutatás, kiállítás) útján.

a) Az írásos ismertetés

Az írásos ismertetés lehet pl.:

— könyv, folyóirat,

— közzétett, illetőleg kinyomtatott szabadalmi leírás,

— műszaki ismertetés, katalógus, prospektus.

Nem tekinthetők nyilvánosságra hozottaknak pl. a valamely üzem vagy intézmény rajztárában bizalmasan kezelt tervdokumentációk, műszaki leírások. Ezek a tervdokumentációk, leírások a titoktartási kötelezettség megsértése nélkül nem ismerhetők meg, bárki nem tekintheti meg őket. A műszaki ismertetés nyilvánosságra hozatalának vizsgálatakor, amint erre már korábban utaltunk, a példányszámnak, a nyelvnek, a kiadás helyének nincs jelentősége, hanem csak annak, hogy bárki által — megkötöttség nélkül — megismerhető volt-e, akárcsak egyetlen darab is (pl. géppel írt egyetlen disszertáció, ha nyilvános könyvtárban megtalálható).

A találmányok zártkörű szakmai bemutatása alkalmával kiadott ismertetők csak akkor nem minősíthetők nyilvánosságra hozottaknak, ha azokat bizalmasan kezelték (ezeken az ismertetőkön általában a bemutató zártkörű jellege dokumentálva van, pl. ,,bizalmas”, „zártkörű”).

A közzétett szabadalmi bejelentés leírása, valamint a feltalálók megoldásait publikáló szakcikk újdonságrontó még akkor is, ha a nyilvánosságra jutást a feltalálók saját maguk idézték elő.

76