F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
ha az újításnak a gazdálkodó szervezetek közötti forgalomban know-how jellege van, vagyis az újítás tárgya a megoldás csak szerződés révén szerezhető meg (a közkincsből gazdaságosan nem meríthető). Az átadáshoz az újító hozzájárulása nem szükséges: díjigényét az újítási rendelet minden esetben biztosítja átadás esetén. Megállapodás hiányában népgazdasági érdekből az állami gazdálkodó szervezetek felügyeleti szerve elrendelheti az újítás más gazdálkodó szervezetnek való átadását. Az újítási javaslat átadása más gazdálkodó szervezetnek csak akkor jelenti az abban foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotás (pl. találmány) rendelkezési jogának az átruházását is, ha ezt az átvevő a szerződésben külön kiköti. Az újítást átvevő intézmény — a felek más eltérő megállapodásának a hiányában — az átvett műszaki megoldást korlátlanul hasznosíthatja, továbbadhatja, harmadik személlyel közölheti, nyilvánosságra hozhatja. Ha az átadó e jogokat korlátozni akarja, ezt az átadásra vonatkozó szerződésben külön kell kikötni. Ha az újítást átadó intézmény az abban foglalt megoldásra később szabadalmat szerez, az átvevő gazdálkodó szervezet a szabadalommal szemben nem hivatkozhat előhasználati jogra. Az újítás korábban való átadása magában foglalja a szabadalmazott találmány hasznosítására vonatkozó engedélyt is, a hasznosítási díj — ellenkező kikötés hiányában — azonban jár, annak összegét külön megállapodásban határozzák meg. Hasonló a helyzet abban az esetben, ha az újító a munkáltató engedélyével, illetve az újítási rendeletben foglaltak alapján engedély nélkül más gazdálkodó szervezethez is benyújtotta az újítási javaslatot. Az újítási díjat viszont minden esetben be kell számítani a találmányért fizetett díjba. Az újítás átadásának egyébként minden esetben határozottnak kell lennie. A bírói gyakorlat szerint nem fogadható el az újítás átadására való hivatkozással anyagi igények érvényesítése, ha pl. egy tanulmányterv rendelkezésre bocsátását követően állítják, hogy a tervben újítást is átadtak. 8. Az újítási díj Az újítási rendelet szerint az újítót az újítás hasznosítása és átadása esetén illeti meg — a hasznos eredménnyel arányos — díj. A hasznosítás történhet az újítás tárgyának előállítása, használata vagy forgalomba hozatala formájában. A hasznosítás megkezdésének általában a termék folyamatos gyártásának a kezdetét kell tekinteni. Hasznosítás az újítás szerinti termék mástól való megrendelése is. A díjazás a hasznosítás minden formája esetén jár, de az egyik forma (pl. előállítás) alapján való díjazás kizárja a többi forma (használat, forgalomba hozatal) alapján támasztott igényt. A már kielégített díjigény akkor sem újúl fel, ha az intézményen belül a hasznosítást kiterjesztik pl. más szervezeti egységekre is. Ha az intézmény a terméket az újítás alapján állítja elő, és használja saját tevékenységi körén belül, hasznos eredményként — a felek megállapodása szerint — 71
