F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
jesítésén kívül a kutatóhely és az alkotók megfelelő mértékű érdekeltségének a megvalósítását is, és ezzel ösztönözzön a további szellemi termékek létrehozására, a kidolgozottsági szint növelésére, a gyakorlati hasznosítást szolgáló lépések megtételére. Kérdéses lehet, hogy a szellemi termék különböző formákban (újítás, pályamű stb.) való rendelkezésre bocsátása, átadása jogilag átruházást jelent-e? Az újítási javaslat benyújtása az intézményhez önmagában nem jelenti az esetleg abban foglalt jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotás (pl. találmány) rendelkezési jogának átadását. Ez a helyzet akkor is, ha az újítási javaslat benyújtása feladatterv, pályázat vagy az újítás kidolgozására irányuló szerződés alapján történt. Az intézmény csak akkor szerzi meg az újítási javaslatban foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásra (pl. találmányra) vonatkozó rendelkezési jogot, ha ezt külön kiköti az újítóval kötött szerződésben, illetve ha az a jogszabály alapján illeti meg (pl. szolgálati találmány esetén). Ugyanez érvényes általában a pályázatokra is; ezekre a polgári jogi díjkitűzés szabályai vonatkoznak. A pályadíj fizetése általában — ilyen értelmű kikötés hiányában — nem jelenti a pályamunkában foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotásra vonatkozó rendelkezési jog átruházását. Ha az újítási javaslatban vagy a pályaműben foglalt találmányt a javaslattevő, illetve a pályázó később szabadalmaztatja, az intézmény nem hivatkozhat vele szemben előhasználati jogra, mivel az általa korábban megkezdett hasznosítás nem alapul jóhiszemű, független feltalálói tevékenységen. Másrészt viszont az újítási javaslat, illetve a pályázatra való benyújtás alapján az intézmény ráutaló magatartással engedélyt kap az abban foglalt találmányra szerzett szabadalom majdani hasznosítására, a hasznosítási díj azonban a szabadalom megadása után külön megállapodással rendezendő. Ugyanez a helyzet, ha a később szabadalmazott találmányt újításként korábban átadták, illetve engedéllyel más szervezethez benyújtották. A gazdálkodó szervezetek szállítási és vállalkozási szerződéseiről szóló a 13/1982. (IV. 22.) MT sz. rendelettel módosított 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 97. §-a szerint a műszaki megoldás átadása (pl. kutatási-fejlesztési vagy tervezési szerződésben) más gazdálkodó szervezetnek csak akkor jelenti az abban foglalt, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotás (pl. találmány) rendelkezési jogának az átruházását is, ha ezt a megrendelő a szerződésben külön kiköti. A szerződésben rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében — a felek eltérő megállapodásának hiányában — érvényesülő szabályok szerint a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; 43
