F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
kenységeket a kutatóhely a fejlesztési alapja terhére elvégeztetheti, és annak költségeit az értékesítés során befolyó árbevételből — megtérítési kötelezettséggel — megelőlegezheti. Ha az innovációs feladatok elvégzéséhez a feltételek a kutatóhelyen belül megvalósíthatók, a kutatóhelyen e feladatok ellátására intézeti gazdasági munkaközösség szervezhető, vagy a kutatóhely megfelelő felkészültségű személyekkel közreműködői szerződést köthet. 5. Jogutódlás Amíg a személyhez fűződő jogok a feltalálótól elidegeníthetetlenek, a vagyoni jogok jogutódlás tárgyai is lehetnek. A találmányból, illetve a szabadalomból eredő vagyoni jogok visszterhes átruházása a találmányok értékesítésének gyakori formája. Jogutódláson a találmányból eredő vagyoni jogokban, a szabadalmi igényben, a szabadalmi bejelentésben, illetőleg a szabadalom jogosultjának a személyében (a jog alanyában) bekövetkező bármely változást kell érteni. Átruházásnak a magánszemélyek vagy jogi személyek közötti szerződésen alapuló jogutódlás (pl. adásvétel, ajándékozás) tekintendő. Átszállásnak minősül ezzel szemben az egyéb jogcímen alapuló jogutódlás (pl. öröklés, jogi személy átszervezése, szétválása, összevonása, a szolgálati találmány feltalálójának jogszerzése a munkáltató hozzájárulása folytán). Nem tekintendő jogutódlásnak, ha a jogosultnak csupán a neve (cége) változik meg. A vagyoni jellegű jogok átruházása a feltaláló vagy más jogosult részéről a polgári jog megfelelő szabályai szerint kötött adásvételi, ajándékozási szerződés vagy más jogügylet alapján mehet végbe (pl. kutatási-fejlesztési szerződés, állami megbízás, K+F-, illetve KK-szerződés, pályázat, társasági szerződés alapján „szellemi apport” formájában, mezőgazdasági termelési rendszer keretében). A szabadalmi igény, illetve a szabadalmi jog átruházása történhet egészben vagy eszmei hányadrészek szerint (pl. ötven százalékban, egyharmad részben), igénypontok szerinti felosztásra azonban nincs lehetőség. Az viszont lehetséges, hogy a szabadalmi igény jogosultja a különböző országokban meglévő szabadalmi igényét, illetve szabadalmi jogát különböző személyekre ruházza át. Az átruházás előbiztosítására szolgál esetenként az opciós szerződés, amelyben kikötik, hogy az eladó meghatározott ideig nem ruházza át másra a jogot. A találmánnyal és a szabadalommal kapcsolatos vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződések általában írásba foglalás nélkül is érvényesek. A nyilvántartás és a bizonyítás céljából, valamint az intézményekre kötelező bizonylati fegyelem betartása érdekében azonban a szerződéseket rendszerint írásba foglalják. A külföldi magán- vagy jogiszeméllyel kötött átruházási szerződést minden esetben írásba kell foglalni, és érvényességhez külkereskedelmi jóváhagyás kell. Egyes esetekben pedig — pl. házasfelek között létrejött adásvétel, csere, ajándékozás esetén — az ügylet érvényességéhez közokirat szükséges. A szerződés írásba foglaltnak tekinthető, ha azt a felek aláírták (akár együtte-41
