F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
jog kimerül, elenyészik, azzal kapcsolatban — külön megállapodás nélkül — a vételáron, illetve a licenciadíjon felül díjkövetelést nem támaszthat. A szabadalmast megillető kizárólagos jogokat (hasznosítás és licenciaadás) a törvény pozitív módon fogalmazza meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pusztán a szabadalom megadásával a szabadalmas minden esetben fel van jogosítva a találmány bármely tárgyának iparszerű gyártására, használatára vagy forgalmazására. A törvénynek ,,a jogszabályok keretei között” kitétele arra utal, hogy az ipari vagy kereskedelmi tevékenységhez állami engedély is kell, továbbá egyes termékek termelésére, forgalmazására vonatkozó biztonsági, minőségellenőrzési, munkavédelmi, környezetvédelmi stb. előírásokat is be kell tartani; végül: a találmány szabadalmazott volta nem jogosítja fel a szabadalmast mások esetleges jogainak megsértésére. Ilyen joga lehet például más ún. gátló szabadalmasnak, amely blokkolja a szabadalmas saját, ún. függő szabadalmának a hasznosítását. A szabadalom birtokában a találmány hasznosításának a jogi feltételeken kívül vannak meghatározott anyagi-technikai feltételei is. Azok a szabadalmasok akik rendelkeznek a hasznosításhoz szükséges tőkével, technikai felszerelésekkel, engedélyekkel (pl. állami vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok), termelésük során saját maguk valósíthatják meg a szabadalmazott találmányt, és annak jövedelemtermelő képességétől, valamint az ár- és adórendszertől függően innovációs többletnyereséghez juthatnak. Az a feltaláló, akinek nincs szakmunkásképesítése, kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyára ahhoz is kaphat iparjogosítványt, ha a tevékenység gyakorlását a jogszabály egyébként képesítéshez köti. Ily módon lehetőség van arra, hogy a feltaláló — ha ehhez megvannak a szükséges anyagi-technikai feltételei — a találmányt saját maga hasznosítsa. Erre természetesen viszonylag ritkán kerül sor (pl. ha a találmány egyedi jellegű, és kedvezőbb értékesítési mód nem akad). Ha a saját hasznosítás feltételei nincsenek meg, akkor a szabadalom átruházására vagy hasznosítási engedély adására kerülhet sor. Az akadémiai szabályozás szerint a kutatóhely vezetője valamennyi lehetőség felhasználásával köteles a szellemi termékek gyors és hatékony hasznosításához szükséges feltételeket az irányítása alá tartozó kutatóhelyen kialakítani. A kutatóhely vezetője a gazdasági vezető és az alkotók közreműködésével biztosítja a szellemi termékekkel való hatékony gazdálkodást. Ha azt a kidolgozott szellemi termékek nagy száma indokolja, a kutatóhely vezetője a szellemi termékek gyakorlati hasznosításához szükséges piackutató munka elvégzésére, a vonatkozó licenctárgyalások lefolytatására, a hasznosítási szerződések szakszerű elkészítésére megfelelő műszaki, kereskedelmi, iparjogvédelmi és jogi felkészültséggel rendelkező személyt alkalmazhat, vagy ilyen személlyel közreműködői szerződést köthet. E feladatok elvégzésére innovációs vagy licenckereskedelmi szakvállalattal is köthető szerződés. A szellemi termékek gyakorlatba történő átviteléhez szükséges innovációs fejlesztést (műszaki dokumentáció, adaptáció, mintapéldány, kísérleti félüzemi gyártás előkészítése stb.) lehetőleg az alkalmazó intézménnyel együttműködve kell a hasznosítási szerződés keretein belül megvalósítani. Ha ez nem lehetséges, e tevé-40
