F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás

jog kimerül, elenyészik, azzal kapcsolatban — külön megállapodás nélkül — a vé­teláron, illetve a licenciadíjon felül díjkövetelést nem támaszthat. A szabadalmast megillető kizárólagos jogokat (hasznosítás és licenciaadás) a törvény pozitív módon fogalmazza meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pusztán a szabadalom megadásával a szabadalmas minden esetben fel van jogosítva a talál­mány bármely tárgyának iparszerű gyártására, használatára vagy forgalmazására. A törvénynek ,,a jogszabályok keretei között” kitétele arra utal, hogy az ipari vagy kereskedelmi tevékenységhez állami engedély is kell, továbbá egyes termé­kek termelésére, forgalmazására vonatkozó biztonsági, minőségellenőrzési, mun­kavédelmi, környezetvédelmi stb. előírásokat is be kell tartani; végül: a találmány szabadalmazott volta nem jogosítja fel a szabadalmast mások esetleges jogainak megsértésére. Ilyen joga lehet például más ún. gátló szabadalmasnak, amely blok­kolja a szabadalmas saját, ún. függő szabadalmának a hasznosítását. A szabadalom birtokában a találmány hasznosításának a jogi feltételeken kí­vül vannak meghatározott anyagi-technikai feltételei is. Azok a szabadalmasok akik rendelkeznek a hasznosításhoz szükséges tőkével, technikai felszerelésekkel, engedélyekkel (pl. állami vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok), termelésük so­rán saját maguk valósíthatják meg a szabadalmazott találmányt, és annak jövede­lemtermelő képességétől, valamint az ár- és adórendszertől függően innovációs többletnyereséghez juthatnak. Az a feltaláló, akinek nincs szakmunkásképesítése, kizárólag szabadalmazott találmánya tárgyára ahhoz is kaphat iparjogosítványt, ha a tevékenység gyakorlását a jogszabály egyébként képesítéshez köti. Ily módon lehetőség van arra, hogy a feltaláló — ha ehhez megvannak a szükséges anyagi-technikai feltételei — a talál­mányt saját maga hasznosítsa. Erre természetesen viszonylag ritkán kerül sor (pl. ha a találmány egyedi jellegű, és kedvezőbb értékesítési mód nem akad). Ha a saját hasznosítás feltételei nincsenek meg, akkor a szabadalom átruházá­sára vagy hasznosítási engedély adására kerülhet sor. Az akadémiai szabályozás szerint a kutatóhely vezetője valamennyi lehetőség felhasználásával köteles a szellemi termékek gyors és hatékony hasznosításához szükséges feltételeket az irányítása alá tartozó kutatóhelyen kialakítani. A kutató­hely vezetője a gazdasági vezető és az alkotók közreműködésével biztosítja a szel­lemi termékekkel való hatékony gazdálkodást. Ha azt a kidolgozott szellemi ter­mékek nagy száma indokolja, a kutatóhely vezetője a szellemi termékek gyakorlati hasznosításához szükséges piackutató munka elvégzésére, a vonatkozó licenctár­­gyalások lefolytatására, a hasznosítási szerződések szakszerű elkészítésére megfe­lelő műszaki, kereskedelmi, iparjogvédelmi és jogi felkészültséggel rendelkező személyt alkalmazhat, vagy ilyen személlyel közreműködői szerződést köthet. E feladatok elvégzésére innovációs vagy licenckereskedelmi szakvállalattal is köthe­tő szerződés. A szellemi termékek gyakorlatba történő átviteléhez szükséges innovációs fej­lesztést (műszaki dokumentáció, adaptáció, mintapéldány, kísérleti félüzemi gyár­tás előkészítése stb.) lehetőleg az alkalmazó intézménnyel együttműködve kell a hasznosítási szerződés keretein belül megvalósítani. Ha ez nem lehetséges, e tevé-40

Next

/
Oldalképek
Tartalom