F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás

Nem említi a törvény, de értelemszerűen következik belőle, hogy — magyar szabadalmakról lévén szó — a kizárólagos jog csak Magyarország területére terjed ki.

A fentiekből következően a szabadalom értékesítésének három módja van:

a) hasznosítás, vagyis a találmány tárgyának a saját gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata vagy forgalomba hozatala;

b) a szabadalom hasznosításának engedélyezése más részére (ingyen vagy ellenérték fejében);

c) a szabadalom teljes vagy részleges átruházása (ingyen vagy ellenértékért).

A szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed az alábbi hasznosítási

módokra: a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres

— előállítására és

— használatára, továbbá

— forgalomba hozatalára.

Nem terjed ki a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga az olyan cselekményekre, amelyek a gazdasági tevékenység körén kívül esnek. Ilyen pl. a házi, tudományos vagy oktatási célú előállítás vagy használat, ha az nem nyereségszerzésre irányul. Pl. egy kutatóintézet megépíthet egy szabadalommal védett mérőműszert kipróbálásra és kísérleti célokra, de nem használhatja azt — mint állóeszközt — a szokásos, ellenérték fejében végzett kutatási tevékenysége során.

Eljárási szabadalom esetén a hasznosítási módok közül értelemszerűen csak a használat jön szóba. A törvény rendelkezése folytán azonban az eljárási szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is.

Eljárási szabadalmak esetén nem mindig lehet a termékből visszakövetkeztetni az eljárásra. Ez sok esetben nehézzé teszi a szabadalmas helyzetét, akinek nincs módja más gyártók üzemen belüli termelési folyamatába betekinteni. Ezért a jogszabály szerint, ha vita merül fel valamely termék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve, ha a termék előállítására más eljárás vált ismertté.

A hasznosítási módok részben önállóak, részben összefüggnek. Önállóak annyiban, hogy a szabadalmi oltalom megsértését jelenti az is, ha valaki a hasznosítási módok közül csupán egyet valósít meg, pl. a találmány tárgyát belföldön csak gyártja, forgalomba viszont külföldön hozza, vagy pl. a külföldön gyártott terméket, amely a találmány szerint készült, belföldön csak forgalomba hozza vagy használja.

A hasznosítási módok összefüggése azt jelenti, hogyha valamely hasznosítási mód (pl. előállítás) jogszerű, ez jogot ad olyan további hasznosítási módokra (pl. forgalomba hozatalra és használatra) is, amelyek a jogszerű hasznosítási mozzanatból a gazdasági élet természetes menete szerint folynak. Ez másrészt azt jelenti, hogy a szabadalmas az általa vagy az engedélyével gyártott és forgalomba hozott termék felhasználójával szemben szabadalmi jogából eredően nem léphet fél. A jogszerűen szerzett (megvásárolt) termékre vonatkozóan ugyanis a szabadalmi

39