F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - VI. Az MTA iparjogvédelmi tevékenységének szabályozása

4. Az összeférhetetlenség

Ha az alkotó vagy az alkotók valamelyike a felügyeleti szerv által kinevezett (megbízott) magasabb vezető állású dolgozó, ebben az esetben

— az újítási javaslat elbírálására, a találmány szolgálati találmánnyá történő minősítésére az intézmény felügyeletét ellátó főosztály vezetője jogosult;

— a szellemi termék értékesítésével, hasznosításával összefüggő hasznosítási, alkotói díjazási és közreműködői szerződést az MTA Találmányi Csoportjának a vezetője köti meg a kutatóhely nevében azzal a kikötéssel, hogy e szerződések érvényességéhez a kutatóhely felügyeletét ellátó főosztály vezetőjének az egyetértése, hasznosítási szerződés esetén pedig még az alkotók tekintetében az illetékes munkáltatói jogokat gyakorló vezetőnek a jóváhagyása is szükséges.

Ezzel összefüggésben a munkáltatói jogok gyakorlásáról szóló 8/1983. (A.K.9.) MTA-F. sz. utasítás 3. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy az illetékes főtitkárhelyettes engedélyezi az intézmények főigazgatói, igazgatói részére az őket illető újítási, találmányi díj kifizetését.

Az akadémiai szabályozás a hasznosítás és az alkotók díjazásának kérdésében is állást foglal. Hangsúlyozza a kutatómunka találmány központúságát. Ehhez azonban fel kell használni az újítómozgalom adta lehetőségeket is. Az akadémiai iparjogvédelmi tevékenység alapvető feladataként a műszaki-tudományos eredmények gyakorlatba történő átültetésének elősegítését tűzi ki, ennek ellátásához ad szempontokat.

Az alkotók tevékenységének anyagi és erkölcsi elismerése érdekében az intézmények vezetőinek a feladataként határozza meg egyrészt azt, hogy az akadémiai díjakra és kitüntetésekre való felterjesztésekben vegyék figyelembe az alkotói tevékenységet is, másrészt tegyenek javaslatot (évente egyszer, február 1-ig) a Kiváló Újító és Kiváló Feltaláló kitüntetések odaítélésére. Az alkotói díjazásban el kell ismerni a tevékenység mennyiségét és minőségét; a díjazásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy további alkotói teljesítményre ösztönözzön.

5. Az MTA ipaijogvédelmi szervezete

Az MTA iparjogvédelmi szervezete hármas tagozódású:

— az intézetek legtöbbjének van saját iparjogvédelmi szervezete, ügyintézője;

— az MTA Találmányi Csoportja (a továbbiakban: Találmányi Csoport) az MTA központi, tárcaszintű iparjogvédelmi feladatokat ellátó szerve;

— az MTA Találmányi Bizottsága az Akadémia iparjogvédelmi politikájának a meghatározója.

a) Az intézetek iparjogvédelmi szervezetét az intézmények vezetői saját hatáskörükben alakítják ki. E szervek feladata az intézmény iparjogvédelmi tevékenységének összefogása, ellátása, a megfelelő szerződés-tervezetek stb. elkészítése, felterjesztések elkészítése a Kiváló Újító és a Kiváló Feltaláló kitüntetésekre, információszolgáltatás az iparjogvédelmi tevékenységről az MTA illetékes vezetői részére stb.

250