F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - VI. Az MTA iparjogvédelmi tevékenységének szabályozása
teltével tehát a feltalálónak csak a bejelentési joga nyílik meg, a találmánnyal még nem rendelkezhet. Az alkotó említett titoktartási kötelezettségéből eredően nem tehet semmiféle, a szabadalmazhatóságot veszélyeztető lépést (nyilatkozat, publikáció stb.). A hatvan nap elteltével viszont — az Szt. rendelkezése alapján — úgy kell tekinteni, mintha az intézmény hozzájárult volna ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezzék. Ez a hatvan napos határidő az intézmény számára jogvesztő. Erre az akadémiai szabályozás alapján különös figyelmet kell fordítani. A szolgálati találmány szabadalmi bejelentésére az intézmény megbízást adhat szabadalmi ügyvivői tevékenység végzésére jogosult szerveknek (pl. Danúbia Szabadalmi Iroda, ügyvédi munkaközösségek, jogtanácsosi munkaközösségek stb.), illetve szabadalmi ügyvivőnek. A belföldi bejelentéstől számított hét hónapon belül köteles az intézmény vezetője dönteni az esetleges külföldi bejelentések megtételéről, hogy a külföldi bejelentés az elsőbbségi időn belül megtehető legyen. Ha az intézmény a bejelentés mellett dönt, akkor a Danúbia Szabadalmi Irodának kell megbízást adni, hogy a találmány külföldi bejelentéseit — a magyar bejelentéstől számított nyolc hónapon belül — tegye meg. A megadott, de nem hasznosított szabadalom fenntartásáról, illetve a szabadalmi oltalom megszüntetéséről a szabadalom megadásától számított három éven belül az intézmény vezetőjének döntenie kell. Ha a találmányt a későbbiek során sem hasznosítják, az ilyen szabadalmak fenntartását kétévenként felül kell vizsgálni. Az akadémiai szabályozás a találmányi szintű szellemi alkotások esetében lefolytatandó eljárást szabályozza, mivel az intézményekben ez a leggyakoribb. Újítás esetében az eljárás — értelemszerű eltérésekkel — azonos; az intézmény vezetőjének hatvan napon belül kell elbírálnia az újítási javaslatot. Az újításként való elbírálással egyidejűleg állást foglalhat szolgálati találmánnyá nyilvánításáról és a szabadalmaztatásról. A know-how fogalmát az akadémiai szabályozás a következők szerint határozza meg: olyan szellemi termék, amely önállóan értékelhető vagy találmányhoz kapcsolódik, a termelésben vagy szolgáltatásban közvetlenül felhasználható eredmény (pl. technológia, gyártási eljárás, szervezési módszer stb.), és felhasználása, illetőleg szerződéses értékesítése biztosítva van. Ha a megoldás az újítás feltételeinek megfelel, akkor újításként kezelendő, egyéb esetekben más jogviszony alapján (és más forrásból) díjazható. Az ismertetett eljárást kell alkalmazni más iparjogvédelmi védelem alá eső alkotás (védjegy, ipari minta) esetében is. 3. A szellemi alkotások hasznosítása Az intézmény vezetője köteles az intézményben a szellemi alkotások gyors és hatékony gyakorlati hasznosításának feltételeit megteremteni. Ennek érdekében — ha ezt az intézményben keletkező szellemi alkotások mennyisége indokolja — lehető248
