F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - IV. Kémia
IV. KÉMIA 1. Bevezetés Ha a találmányokra vonatkozó szabadalomjogi fogalmakat a kémiával kapcsolatban kell értelmezni, gyakran találkozhatunk olyan véleménnyel, hogy a kémia területére tartozó találmányok nem egyeztethetők össze teljesen a mechanikai találmányokkal. A kémiának a múlt század második felében megindult fejlődése során azzal a kérdéssel kellett ugyanis szembenézni, hogy az alapvetően a mechanikai találmányok által létrehozott gépi nagyipar talaján kialakult szabadalmi rendszerbe hogyan lehet a mechanikától eltérő sajátosságokat mutató kémia eredményeit beilleszteni. A szabadalmi jognak azonban a műszaki világ bármely területén egyformán kell érvényesülnie, és egy szabadalmi rendszer akkor tesz eleget alapvető feladatának, ha a technika minden területén ösztönzi a feltalálókat a találmányok megalkotására, és ezzel elősegíti a műszaki haladást. Nyilvánvaló tehát, hogy bármilyen speciális szakterületről származó találmányok esetében azt kell vizsgálni, hogy az adott megoldás kielégíti-e a szabadalmazhatóság alapfeltételeit, és mindig a kérdéses műszaki terület jellegétől függ, hogy milyen mértékben és milyen módon kell ezeket a szabadalomjogi fogalmakat alkalmazni. Kétségtelen tény azonban, hogy a kémia területén az ipari fejlődés során kialakultak olyan szabályozások. amelyek más szakterületeken nem fordulnak elő. Ezek közül a legfontosabb az a szabály, amely megtiltja a vegyi termékek, gyógyszerek és élelmiszerek termékként történő oltalmazását, és ezekre a megoldásokra csak az adott termék előállítási eljárására vonatkozó oltalmat engedi meg. Ez a megkötés a világ legtöbb országában hosszabb-rövidebb ideig létezett; általában az adott állam ipari érdekeinek függvénye, hogy megengedi-e az ilyen termékek oltalmát. Egy ország ipari fejlettségének bizonyos fokán jut arra a következtetésre, hogy az ipar fejlődése szempontjából már előnyösebb, ha az eljárási oltalom helyett magát a vegyi terméket. gyógyszert, élelmiszert helyezik oltalom alá, legalább ún. célhoz kötött termékoltalom, sőt továbbmenve, abszolút termékoltalom formájában. Ma már a világ legtöbb fejlett országában ez a helyzet, így a közös piaci országok többségében, az Amerikai Egyesült Államokban. Japánban stb., és egyre több kisebb ország tervezi a termékoltalom bevezetését (pl. Ausztria 1987 őszétől). A szo227
