F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - IV. Kémia
cialista országokban mindenütt csak eljárási oltalom létezik, ami a szabadalmi oltalmat illeti. (A szocialista országok többségében a szabadalom mellett létező szerzői tanúsítvány esetén kizárás általában nincs — ez az oltalmi forma azonban hazánkban jelenleg nem létezik.) 2. A kémiával kapcsolatos jogszabályi előírások Az Szt. 6. §-ának (3) bekezdése foglalkozik az oltalomból kizárt találmányokkal. Ennek értelmében ,,a találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék vagy emberi vagy állati élelmezésre szolgáló termék”. Ugyanakkor azonban a szabadalmi oltalom kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre (Szt. 11. §-a (2) bekezdés). Kezdetben csak az előállítási eljárásra lehetett oltalmat szerezni, a későbbiekben azután az ipari érdekekre való tekintettel született meg Németországban a múlt század végén a nevezetes „metilénkék-határozat”, melynek értelmében az eljárásra adott oltalmat az eljárással kapott termékre is kiterjesztették. Ezzel elterjedt az a vélelem, hogy minden anyag, amely azonos tulajdonságokkal rendelkezik. úgy tekintendő az ellenkező bizonyításáig, hogy azt a szabadalmazott eljárással állították elő. Az Szt.V. 6. §-a ennek értelmében kimondja, hogy ,,a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve, ha a termék előállítására más eljárás már ismertté vált”. Ebből következik, hogy eljárási oltalom esetén nemcsak a gyártás, hanem az oltalmazott eljárással előállított termék hasznosítása is kizárólagos joga a szabadalmasnak. A törvényhez fűzött miniszteri indokolás szerint,,ezeknek a termékeknek különleges társadalmi és gazdasági jelentősége következtében a terméktalálmányra vonatkozó szabadalmi kizárólagos jog a társadalomra és a népgazdaságra — egyéb módon ki nem küszöbölhető mértékben — hátrányos lehet”. Ez a megfogalmazás azt a véleményt tükrözi, hogy ezeknek a találmányoknak az esetében újabb eljárások kidolgozására kell ösztönözni a feltalálókat, mivel ez segíti elő a műszaki fejlődést. A gyógyszerek és élelmiszerek kizárását az is indokolja, hogy az emberek táplálkozásával és egészségvédelmével kapcsolatos termékekre adott szabadalmi kizárólagos jog humanitárius okokból sem volna célszerű; ne legyen senkinek kizárólagos joga ilyen termékekre. 3. Gyógyszerek Termékként nem szabadalmazható gyógyszeren olyan kémiai anyagokat, drogokat és készítményeket értünk, amelyek emberi vagy állati betegségek megszüntetésére, enyhítésére vagy megelőzésére szolgálnak. A betegséget megelőző szerek közé tartoznak pl. az immunrendszert befolyásoló szerek és az antiszeptikumok is. A gyógyszerek közé tartoznak a fogamzásgátló szerek is. Noha a terhesség normális esetben nem tekinthető beteg állapotnak, a fogamzásgátló szerek adagolási módja következtében — pl. szájon át — hatásukat olyan fiziológiai folyamatok során fejtik ki, amelyek az emberi szervezet egészében játszódhatnak le, és így a valódi gyógyszerekkel azonos módon hatnak. A fertőtlenítőszerek, illetve az ilyeneket 228
