F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - II. Növényfajták
Az illetékes külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét viszonosság esetén lehet figyelembe venni a szabadalmi eljárásban. A viszonosság kérdésében az OTH elnökének állásfoglalása az irányadó. A növényfajta szabadalmazhatóságára vonatkozó adatokat a bejelentő az elsőbbségi határidő leteltét követő négy éven belül nyújthatja be. A kísérleti vizsgálatot a bejelentő megtekintheti. Az OTH által elrendelt kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli. A törvény az általános szabályoktól eltérően határozza meg a növényfajták szabadalmi oltalmából eredő jogokat és kötelezettségeket. A növényfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed arra, hogy a) a növényfajta szaporítóanyagát — szaporítóanyagként — kereskedelmi forgalomba hozatal céljából előállítsa, eladásra felkínálja, vagy kereskedelmi forgalomba hozza, b) a növényfajtát ismételten felhasználja egy másik növényfajta kereskedelmi forgalomba hozatal céljából való előállításához, c) a nem szaporítóanyagként forgalomba hozott dísznövényt kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szaporítóanyagként felhasználja. A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szállítani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt. A jogszabály világosan meghatározza a növényfajtákra adott szabadalom hatályát, jogi tartalmát. Ez lényegileg „magvédelmet” jelent, vagyis a szaporítóanyag — ilyenként való — forgalmazására nyújt kizárólagos jogot. Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt, a magot vagy más növényrészt. A növényfajta oltalma nem terjed ki a növény mezőgazdasági termesztésére és forgalomba hozására, tehát nem gátolja azt. A növényfajtát a szabadalmi jogosult hozzájárulása nélkül fel lehet használni további fajták előállítására. Abban az esetben viszont, ha egy másik fajta üzletszerű előállításához a fajta ismételt felhasználása szükséges, a hozzájárulást ki kell kérni. A növényfajtát vagy annak részeit — amint említettük — nem szaporítási célból lehet üzletszerűen árusítani. A rendszerint nem szaporítási célból üzletszerűen árusított dísznövényeket vagy azok részeit azonban nem lehet dísznövények vagy vágott virágok üzletszerű természtése céljából szaporítóanyagként használni. Külön fokozott oltalmat biztosít a jogszabály azzal, hogy korlátozza a szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagának kiszállítását olyan országokba, ahol a növényfajta nem áll a szabadalmi oltalomhoz hasonló oltalom alatt. A szabadalmi oltalom alatt álló, állami minősítésben részesített fajtát vagy szabadalmi licenciaszerződéssel licenciadíj ellenében lehet belföldön értékesíteni, vagy a forgalomba hozatal során — növényfajta esetében — fajtahasználati díjat (fajtajutalékot) lehet felszámítani. A fajtahasználati díj összegéről, fizetési módjáról és idejéről a fajta bejelentőjének a forgalmazóval, vagy ha közvetlenül a felhasználónak értékesít, a fajta fel-216
