F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - II. Növényfajták

használójával a vetőmag (szaporítóanyag) forgalomba hozatalára vonatkozó szerződésben kell megállapodnia a vonatkozó rendelet melléklete szerinti mértékben. A forgalmazó az állami minősítésben részesített növényfajta nemesített vetőmagját (szaporítóanyagát) fajtahasználati díjjal kiegészített vételáron hozza forgalomba. A rendelet egyes növényfajonként meghatározza, hogy a fajtahasználati díjból milyen mértékű fajtajutalékot kell képezni a nemesítők díjazására.

A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyaga egy-egy tételének értékesítésekor (forgalomba hozatalakor) csak a választott díjazási rendszer érvényesíthető. A növényfajták találmányként való belföldi értékesítése esetén a fajtát bejelentő intézmények és a magánnemesítők a nemesítéssel és a fajtafenntartással kapcsolatos költségeiket a szabadalmi licenciaszerződésben érvényesíthetik.

A törvény a növényfajták szabadalmi oltalmának időtartamát az általános szabályoktól eltérően állapítja meg. A szabadalmi oltalom a megadástól számítva szőlők és fák esetén tizennyolc évig, egyéb (rövidebb életű) növényfajták esetén tizenöt évig tart.

A növényfajta szabadalmasát különleges kötelezettség is terheli. A szabadalmas köteles a növényfajtát a szabadalmi oltalom fennállásának időtartama alatt fenntartani.

A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni:

a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, illetőleg ha korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik;

b) az erre vonatkozó határozat meghozatalától kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti a növényfajta fenntartására vonatkozó kötelezettségét.

A növényfajta megsemmisítése csak a megkülönböztethetőség vagy újdonság hiánya esetén történhet meg. Nincs semmiféle külön jogkövetkezmény előírva arra az esetre, ha a fajta sohasem volt egynemű vagy állandó. Ezt a körülményt egy múltbeli időpontra vonatkozóan csaknem lehetetlen bizonyítani. A gyakorlatban ilyenkor a megsemmisítés (a jövőre vonatkozó megszűntnek nyilvánítás) a fajtafenntartási kötelezettség elmulasztása miatt következhet be. Ha a fajtanév nem lehetett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.

Az új növényfajták oltalmára vonatkozó szabályokat az új állatfajtákra is értelemszerűen alkalmazni kell.

A Magyar Népköztársaságnak az UPOV-hoz történt csatlakozása után számos intézkedés történt annak érdekében, hogy az érdekelt szakmai körök, a növénynemesítők és cégeik megismerjék az egyezmény által nyújtott lehetőségeket.

Az egyezményhez való csatlakozásunk után mind a hazai, mind a külföldi bejelentők érdeklődése fokozódott, a bejelentések száma jelentősen megnőtt. A bejelentők mintegy hatvan százaléka külföldi, negyven százaléka belföldi bejelentő. A külföldi bejelentők főként az USA-ból és egyes nyugat-európai, valamint keleteurópai országból tesznek bejelentéseket főként haszonnövényekre, így kukoricára egyes gabonafélékre és kisebb részben dísznövényekre (pl. szegfű nemesítése tárgyában).

217