F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - V. A szabadalmi információ

rásanyag igénybevétele — s minőségileg új és új problémákat vet fel az általános szöveges információnak a fogyasztás növekedésénél tízszer nagyobb növekedési ütemű gyarapodása, ami szükségképpen a szűrés, keresés megoldásait állítja a figyelem fókuszába. E terület milliós nagyságrendben mérhető változásait találóan összegzik a szakértők az információs ,,megatrendek” előrevetítésével.

A következő meghatározó jelentőségű ,,megatrendek” körvonalazódnak az ezredfordulóig:

— minden lényeges műszaki, gazdasági információ digitális formában válik elérhetővé, s a géppel olvasható információ értéke megnő a papíron rögzítetthez képest, mivel az ismeretté, tudássá alakításhoz szükséges műveletek e formában könnyebben és gyorsabban elvégezhetők;

— létrejönnek az egységes módon hozzáférhető, különféle ismeretekre (pénzügyi, természettudományi, műszaki, jogi stb.) specializálódott elektronikus online-könyvtárak, majd ezek hálózatai;

— a televízió, a telefon és a személyi számítógép ötvöződése megteremti az ismeretek bővítésének minden eddiginél rugalmasabb eszközét;

— a tudományos, a műszaki és a gazdasági adatbázisokból származó információ stratégiai fegyverré válik az üzleti életben és a politikában, és befolyásolja a szellemi tulajdonról és a biztonságról vallott nézeteinket;

— konfliktus, illetve verseny alakulhat ki az állam és a vállalati szféra között az információ értékének és árának elismerése kapcsán, mivel visszaszorul az államnak a közköltségű információellátáson alapuló szabályzó és ellenőrző szerepe.

A kutató intézményi és vállalati fejlesztési elgondolások kialakításához, irányainak kiválasztásához nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a szabadalmi kutatások, különösen a technika állásának, valamint a termékek szabadalmi tisztaságának megállapítására irányuló kutatások, amelyek elvégzését szabvány (MSZ 16.001—80) írja elő, és az OTH módszertani anyagaik segítik.

A technika állásának megállapítására irányuló szabadalmi kutatásoknak (műszaki szintvizsgálatoknak) az a rendeltetése, hogy feltárják az adott gyártmány vonatkozásában a kutatás-fejlesztés kiindulópontjait képező meglévő, ismert megoldásokat, a fejlesztés legelőnyösebb irányait, lehetőségeit, és így megalapozzák a saját kutatás-fejlesztés vagy licencvásárlás közötti döntést.

A meglévő, ismert műszaki megoldások a műszaki szakirodalomban, az élvonalbeli csúcsteljesítmények főképpen a szabadalmi leírásokban tükröződnek. A szabadalmi leírások kutatása révén nem csupán az ismert és hasznosítható műszaki megoldások tárhatók fel, hanem az adott területen tevékenykedő versenytársak köre, azok műszaki-fejlesztési és piaci törekvései, a műszaki fejlesztés intenzitása a benyújtott szabadalmi bejelentések száma és gyakorisága alapján, a műszaki fejlődés távlati irányai és a szabadalmi szituáció által behatárolt lehetőségei.

A szabadalmi kutatásoknak és vizsgálatoknak tehát nagy jelentőségük van a műszaki-gazdasági tervezés megalapozásában, a fejlesztési irányok és a műszaki szint meghatározásában, az új műszaki fejlesztési impulzusok keltésében, „ismételt feltalálások” elkerülésében, a találmányok bel- és külföldi szabadalmazhatóságának a felderítésében.

138