F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - V. A szabadalmi információ

Az iparjogvédelmi információs rendszer jelentőségét — egyéb tényezők mellett — növeli, hogy míg az egyéb információs forrásokon alapuló tájékozódási lehetőségek — részben anyagi okokból — esetenként erősen leszűkültek az utóbbi években, a zömében ingyenes és teljeskörű nemzetközi szabadalmi információcserét nemzetközi egyezmények garantálják.

A szabadalmi kutatások másik fontos válfaja: a szabadalmi tisztaság megállapítására irányuló kutatás.

A szabadalmitisztaság-vizsgálatot főként az új műszaki megoldásokon alapuló gyártmány-, illetve gyártásfejlesztés tekintetében kell elvégezni — legkésőbb a prototípus gyártásának megindításáig — a hazai és a tervezett exportpiacok országaiban nyilvánosságra hozott szabadalmi leírások alapján. A szabadalmitisztaságvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a fejlesztendő termék nem ütközik-e érvényes szabadalmi jogokba, nem valósít-e meg világpiaci versenytársak jogait sértő és súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel járó szabadalombitorlást.

A szabadalmitisztaság-vizsgálatokat célszerű kiterjeszteni az ipari formatervekre, valamint az alkalmazandó védjegyekre és más árujelzőkre is. (Az újabb gyakorlat szerint az OMFB által nyújtott K+F-támogatások, állami megbízások, banki hitelek megszerzésének is előfeltétele annak igazolása, hogy szabadalmi szempontból vitathatatlan, „tiszta ügyről” van szó.)

A szabadalmi információ segítségével tehát

— megalapozottan lehet dönteni, hogy a termékszerkezet korszerűsítéséhez szükséges műszaki megoldásokat hazai erőkkel fejlesszük-e ki, vagy külföldi licencet, illetve know-how-t vásároljunk;

— fel lehet tárni egy-egy konkrét területen a technika állását, és ennek révén helyesen lehet kitűzni a kutatási-fejlesztési célokat, el lehet kerülni az erőforrások pazarlásával járó „ismételt feltalálásokat”;

— prognosztizálni lehet a tudományos-műszaki fejlődés tendenciáit és intenzitását;

— meg lehet ismerni az élmezőnyhöz tartozó konkurens külföldi cégek köcon értékesítendő termékek szabadalmi tisztaságát, és ezzel el lehet kerülni a súlyos erkölcsi és anyagi károkkal járó szabadalombitorlásokat;

— meg lehet ismerni az élmezőnyhöz tartozó konkurrens külföldi cégek körét, azok kutatási-fejlesztési stratégiáját, nemzetközi szabadalompolitikáját, piaci orientációját; a fejlesztési munkák színvonalát, mértékét, eredményességét;

— meg lehet ítélni a hazai kutató-fejlesztő munka eredményeként létrejött megoldások újdonságát, a termékek műszaki szintjét és ezen alapuló nemzetközi versenyképességét;

— meg lehet határozni a termékek formájában exportálandó találmányok külföldi szabadalmazásának, s ezáltal piacvédelmének az esélyeit;

— meg lehet ítélni a találmányok licencügyletek formájában való értékesítésének, a műszaki-szellemi exportnak a lehetőségeit.

Az iparjogvédelem fejlődésének mindig szoros kapcsolatban kell állnia a tudomány és a technika eredményeivel, új irányaival és változási ütemével. Az új technológiák kihívásával szemben — úgy tűnik — az antagonisztikus ellentmondás

139