F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - V. A szabadalmi információ
V. A szabadalmi információ 1. Informatikai támpontok — a szabadalmi információ jelentősége Egyes becslések szerint 1990-ben a világ információszolgáltató iparának teljes évi értéke meg fogja haladni a százmilliárd dollárt. A fejlett tőkés országokban a K+F-tevékenység kiadásain belül az információs költségeknek az 1960-ban tizenöt százalékos részesedése 1980-ra elérte a harmincegy százalékot. Az általános trendek és a szabadalmi információs szolgáltatások között szoros és elgondolkodtató kapcsolatot teremt az a tény, hogy a világ szabadalmi dokumentumaiba, leírásaiba foglalt ismeretanyag kilencven százaléka semmilyen más információs forrásból meg nem ismerhető. Ennek ellenére például az NSZK-ban, ahol a tudományos, műszaki, gazdasági adatbankok és a szabadalmi információs adatbázisok igen magas színvonalúak és kiépítettségűek, mértékadó becslések szerint a K+F-költségek harminc százaléka azért vész el, mert nem vették figyelembe, illetve igénybe a technika állásáról, aktuális színvonaláról a szabadalmi információs rendszerekben rendelkezésre álló ismeretanyagot. Az információtechnika kialakulása és fejlődése elválaszthatatlan a számítástechnika terén végbement változásoktól (idekívánkozik az osztott adatfeldolgozás, a kis- és középgépek előretörése, a szoftver megnövekedett szerepe, az adatátvitel és a perifériák meghatározó jelentősége, a személyi számítógépek, a szövegfeldolgozás forradalma, a telekommunikációs hálózatok, a széles körű digitalizáltság, a műholdas és a száloptikai átvitel, a lézeres olvashatóságú optikai adatrögzítés, valamint a mindezek térnyerésével párhuzamos hardverárcsökkenés és a nagy szellemi kapacitások koncentrációjának szükségszerűsége). Az információfogyasztók gyakorlatának átalakulása kevésbé viharos: még csak a kezdeti lépéseket tesszük meg a „papírmentes társadalom” felé, és az online kutatórendszerek is a hagyományos információhordozók iránti keresletet növelik. A műszaki és tudományos információk fogyasztásának mennyisége alig változott: egy kutató évente átlagosan száz folyóiratcikket olvas el, évente mintegy kettőszázötven-háromszáz órát fordít ilyen célú olvasásra; folyamatosan változik azonban az igényelt információforrások összetételének tartalmi szerkezete — világszerte bizonyíthatóan növekszik benne az ipaijogvédelmi-szabadalmi for137
