F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
zato(ka)t megvizsgálja. Első lépésben elbírálja, hogy a bejelentő intézkedései kiterjedtek-e a felhívásban szereplő valamennyi hiányosság megszüntetésére. A bejelentő nyilatkozata mellett vagy helyett válaszolhat oly módon is a felhívásra, hogy megváltoztatja szabadalmi igényét. Ha ez a változtatás olyan, hogy a megoldás tárgykörét nem érinti, és csak az OTH felszólítása (pl. újdonságrontó adatok találása) tette szükségessé, nem tekinthető illetékköteles módosításnak; a szabadalmazási feltételeket azonban az OTH ismételten megvizsgálja. Ha a bejelentő a felszólításnak csak részben tesz eleget, és erről a körülményről akár nyilatkozik, akár nem, az OTH a részteljesítést nem tekintheti teljesítésnek. A szabadalmazhatóság feltételeinek együttesen kell meglenniük; bármelyik feltétel hiánya megakadályozza a szabadalmazást. Az OTH a bejelentést ilyen esetben elutasítja. Az érdemi vizsgálat során feltárt és ki nem küszöbölt, illetve ki nem küszöbölhető hiányosságok miatt az OTH a bejelentést elutasítja. A bejelentést csak olyan körülmény alapján lehet elutasítani, amelyre vonatkozóan a bejelentőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre felszólította az OTH. Az OTH az érdemi határozat meghozataláig a szabadalmazás bármely feltétele tekintetében újabb vizsgálatot folytathat le. Felfüggesztik annak a bejelentésnek az engedélyezési eljárását, amelyben jogosultság tárgyában per indult. A szabadalomengedélyezési eljárás szelektív gyorsítását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a bejelentő kérheti a szabadalmi bejelentés soron kívüli vizsgálatát, ha ezt népgazdasági érdek kívánja meg. 9. A megosztás és a módosítás Ha a találmány nem egységes, a bejelentést meg kell osztani. A megosztást kezdeményezheti maga a bejelentő vagy az OTH (a bejelentőt az egység hiánya miatt a bejelentés megosztására szólítja fel). Az OTH felhívására a bejelentő: — bizonyíthatja a találmány egységének meglétét és ezt az igénypontok szükségszerű átfogalmazásával támaszthatja alá, — lemondhat az egységet megbontó megoldás oltalmáról, és ennek megfelelően dolgozza át a leírást, — a bejelentés megosztásával helyreállíthatja az egységet. A megosztáskor keletkező új bejelentéshez le kell róni a bejelentési illetéket, az eredeti bejelentési nap, illetve — ha igényeltek ilyent — az eredeti (pl. uniós) elsőbbség azonban megilleti a bejelentőt. A megosztott bejelentésnek valamennyi törvényes érdemi és alaki követelményt ki kell elégítenie. Ezenkívül a bejelentési kérvényben igényelni kell az eredeti bejelentés elsőbbségét, valamint csatolni kell az eredeti bejelentés elsőbbségi példányának a másolatát. A megosztásnak az érdemi határozat meghozataláig van jogosultsága. Módosításnak a leírás és a rajzok tartalmának olyan megváltoztatása tekinthető, amellyel a megváltoztatott anyag az eredeti leírás és rajzok által meghatározott tárgykörben marad. 114