F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya

A módosításra irányuló kérelem illetékköteles. Az eljárás során a bejelentő illetékfizetési kötelezettségét azonban nem az dönti el, hogy az átdolgozott anyag vonatkozásában beterjesztett-e határozott módosításra irányuló kérelmet, hanem az, hogy az átdolgozás során ténylegesen végrehajtott-e módosítást.

Az íráshibák, stilisztikai hiányosságok, nyelvtani hibák, rajzhibák stb. kijavítása — bejelentői kezdeményezésre vagy felhívásra, nem tekinthető módosításnak.

A leírás és rajzok tartalmának a megváltoztatását, vagyis a módosítást csak úgy szabad végrehajtani, hogy a megváltozott anyag az eredeti leírás és rajz(ok) által meghatározott tárgykörben maradjon. Ez azt jelenti, hogy nem lehet módosítás ürügyén a leírásba olyan elemeket bevinni, amelyek nem az eredeti leírásban definiált feladat megoldására szolgálnak, nem az eredeti felismerésen alapulnak, és nem annak a műszaki megoldásnak megfelelő intézkedésekből állnak, amely az eredeti leírás szerint a feladat megoldására szolgál. Az OTH gyakorlata szerint nem végezhető el olyan módosítás, amely arra irányul, hogy az eredetileg csak egyfajta találmányt — például eljárást — tartalmazó bejelentést ugyanazon feladat megoldására szolgáló, de eltérő fajtájú megoldással — az adott esetben az eljárás megvalósítására szolgáló berendezéssel — egészítsék ki, ha az eredeti bejelentésben csak az egyik megoldásfajta szerepelt, és a berendezésre nem volt utalás.

Ha a bejelentő olyan módosítást hajt végre, amelyről az OTH megállapítja, hogy megváltoztatott tartalom nem maradt az eredeti leírás és rajz(ok) által meghatározott tárgykörben, a bejelentőt a bejelentés megosztására szólítja fel és a felszólítás eredményétől függően folytatja az eljárást.

A módosításnak minősülő illetékköteles változtatások a gyakorlatban az esetek többségében bővítő értelműek, más szóval új anyag bevitelét jelentik a bejelentésbe. Ez pedig akkor is bővítő értelmű módosításnak minősül, ha az igénypont(ok) tartalmában nem is jut kifejezésre. Az új anyag bevitelét egyrészt az indokolhatja, hogy az eredetileg is kidolgozott részmegoldások tényleges értékét a bejelentéskor nem ismerték fel, és nem is építették be a leírásba; másrészt a találmány realizálása és fejlesztése során gyakran előfordul, hogy ténylegesen új, de a találmány tárgykörébe tartozó megoldások születnek. Az ilyen bővítő értelmű módosítás eredményeként az igénypontsorozat új igénypontokkal bővül, amelyek majd — a módosítás jellegétől függően — aligénypont(ok)ként vagy főigénypont(ok)ként szerepelnek.

A módosításra a bejelentőnek a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig van joga.

Azokra az igénypontokra, amelyeket a bővítő — a korábbi leírás és rajz tartalmán túlmenő — értelmű módosítás érint, a módosítás elsőbbsége vonatkozik. Előfordulhat, hogy a módosítás elsőbbsége valamennyi igénypontra vonatkozik, de az is, hogy egyetlen igénypontra sem vonatkozik.

Módosíthatók a szabadalmi bejelentések összevonásokkal is, de csak akkor, ha a bejelentők és a feltalálók azonosak, és az összevont bejelentés egységes.

Ha az összevonandó bejelentések bejelentési napja különböző, a legkorábban benyújtott bejelentés napja lehet az összevont bejelentés napja, és az egyes igénypontok megtarthatják eredeti elsőbbségüket.

115