F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
h) A haladó jelleg vizsgálata A haladó jelleg vizsgálatának feladata annak a megállapítása, hogy a találmány az elsőbbségi időpontban kielégítette-e a haladó jelleget. Bizonyos szakterületeken, vagy ha a bejelentő állításai önmagukban nem tűnnek meggyőzőnek az előnyös hatás(ok)at illetően, az OTH megkövetelheti a bejelentő által jelzett előnyök elméleti valószínűsítését, illetve bekövetkezésének tényleges igazolását. A megoldás haladó jellegét mutató hatásoknak az igénypontok jellemző részében foglaltakhoz kell fűződniük. Ha egy feladatot először oldanak meg sikeresen, akkor elsősorban a szükséglet kielégíthetőségének a ténye a mérvadó, az ésszerűség határán belül függetlenítve a gazdaságossági és egyéb tényezőktől. Ha a találmánynak legalább egy olyan tulajdonsága van, amelynek révén eddig megoldatlan feladatot old meg, a haladó jelleget nem lehet kétségbe vonni akkor sem, ha valamely másik tulajdonsága az eddigieknél kevésbé előnyös. Vegyi és gyógyszeripari tárgyú bejelentések esetében döntőek a megoldás eredményében, a termékben rejlő tulajdonságok. Speciális esetek az új gyógyszerkészítmények és a gyógyszerek új hatóanyagai. Ez esetben az egy-egy területen alkalmazható új gyógyszer a választék bővítésével is előnyösebben elégíti ki a meglévő szükségletet, ha figyelembe vesszük azt, hogy az egyes emberi és állati egyedek különbözőképpen reagálnak a különböző gyógyszerekre (pl. allergia). A bejelentőnek az adott területen bevált gyógyszerekhez viszonyítva kell a haladó jelleget valószínűsítenie, számszerű farmakológiai adatokkal alátámasztva. A haladó jelleget minden esetben a bejelentőnek kell bizonyítania. Ha a haladó jelleg kétséges — az egyéb érdemi követelményekhez hasonlóan — a bejelentőt nyilatkozattételre szólítja fel az OTH. A bejelentő nyilatkozatában és/vagy a leírás kiegészítésével bizonyíthatja megoldása haladó jellegét. i) A korábbi jogok vizsgálata A korábbi jogok vizsgálatának feladata annak a megállapítása, hogy a találmány tárgya nem egyezik-e valamely korábbi elsőbbségű belföldi bejelentés vagy belföldön adott szabadalom tárgyával. A teljes egyezés az oltalomból való kizárást eredményezi; részleges egyezés esetén pedig a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni. Nem lehet a korábbi jogokat érvényesíteni, ha a korábbi elsőbbségű, azonos tárgyú bejelentést visszavonták, ha azt az OTH jogerősen elutasította, és akkor sem, ha az ideiglenes vagy végleges szabadalmi oltalom a későbbi elsőbbségű bejelentés bejelentési napja előtti hatállyal megszűnt. A korábbi jogok vizsgálatának gyakorlati lefolytatásakor a teljes vagy részleges egyezés vizsgálatát az igénypontok egybevetése alapján kell végrehajtani. A leírás és a rajzok csak az igénypontokban foglaltak értelmezéséhez vehetők igénybe. 110
