F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
6. A teljes vizsgálat Az OTH teljes vizsgálatot végez: a) ha a bejelentő kéri, b) abban a körben, amelyben az OTH elnöke a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel — az illetékes miniszterrel egyetértésben — a teljes vizsgálatot elrendelte, c) ha a teljes vizsgálat elvégzését az OTH egyébként hivatalból elrendeli. Ha valaki teljes vizsgálatra tart igényt, a bejelentéskor ezt külön kérni kell. Az erre vonatkozó kérelem a szabadalom engedélyezéséig pótolható, visszavonására azonban nincs lehetőség. Ilyen kérelem hiányában a bejelentést az ún. halasztott vizsgálati rendszerben bírálják el. A bejelentő kérelmétől függetlenül minden esetben teljes vizsgálatot folytat az OTH, ha a bejelentés olyan szakterületre tartozik, amelyben hirdetmény útján teljes vizsgálatot rendeltek el. E hirdetményeket az OTH elnöke teszi közzé a Magyar Közlönyben és a Szabadalmi és Védjegyértesítőben, ezekben a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szekciói szerint jelöli meg az érintett osztályokat. Előfordulhat, hogy a bejelentő nem kéri a teljes vizsgálatot, a bejelentés nem tartozik a teljes vizsgálati körbe, mégis szükségessé válik, hogy a bejelentés szabadalmazhatóságát az OTH megállapítása. Ebben az esetben az OTH hivatalból elrendeli a teljes vizsgálatot. 7. A halasztott vizsgálat A halasztott vizsgálatú eljárás bevezetésének legfontosabb célkitűzései, illetve az eljárásban rejlő előnyök az alábbiakban foglalhatók össze: Az OTH vizsgálati munkájának racionálisabbá tétele; ez abban mutatkozik, hogy — azokban a bejelentésekben, amelyek teljes vizsgálatát különféle okok miatt nem kérik, egyáltalán nem kerül sor a munkaigényes újdonság-, haladás- és igényrontás-vizsgálatra, — a bejelentés napját nagyobb időeltolódással — esetleg évekkel — követő vizsgálati időpontban kedvezőbbek az újdonság- és a haladásvizsgálat feltételei, mert addigra egyrészt a külföldi szakirodalom beérkezik az országba és nyilvántartásba veszik a könyvtárakban, illetve a szabadalmi tárban, másrészt e vizsgálat bizonyos fejlődési perspektíva ismeretében lehetségessé válik. Ez az objektív döntést a szabadalmazhatóság kérdésében jelentősen megkönnyíti. A halasztott vizsgálat gyors információt eredményez, ezáltal — mindenki számára biztosítja a legújabb műszaki megoldások gyors megismerhetőségének a lehetőségét; — harmadik személy — elsősorban árutermelők — részére gyors tájékoztatást nyújt arról, van-e a saját termelését érintő szabadalmi igény. A teljes vizsgálatú szabadalomengedélyezési rendszernek ugyanis kétségtelen hátránya, hogy általában (az elsőbbség időpontjától számítva) legalább 18 hónapig nem teszi lehetővé 111
