F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
A vizsgálat két elkülöníthető részre tagozódik: — újdonságkutatásra, amelynek célja a megfelelő technika állásának minél teljesebb körű feltárása, és — elemző vizsgálatra a bejelentésben foglalt megoldáshoz legközelebb álló egy vagy több feltárt megoldás alapján. Az újdonság megítélésében felhasználható minden olyan adat, amely a bejelentés elsőbbségi napja előtt nyilvánosságra jutott, a nyilvánosságra jutás módjától függetlenül. Az újdonságkutatás alapjául az írásos ismertetés formájában nyilvánosságra hozott adatok szolgálnak. Nyilvánvaló, hogy a nyomtatványoknak a kutatásba reálisan bevonható köre jóval szűkebb annál a körnél, amelyben az újdonság megítélése során felhasználható összes írásos dokumentum adott esetben megtalálható. A kutatás a dokumentumok azon fajtáira és a dokumentumfajták azon körére terjed ki, amelyben — a ráfordítandó időt figyelembe véve — a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy a megfelelő technika állásának elegendően pontos feltárásához szükséges anyagok megtalálhatók. Jelenleg az újdonságkutatás legáltalánosabb módja a szabadalmi leírások, közzétételi és nyilvánosságrahozatali iratok közvetlen átvizsgálása az OTH szabadalmi tárában osztályjelzetek szerint rendezett és tárolódobozokban elhelyezett gyűjtemények felhasználásával, adott esetben a csak mikrofilmen hozzáférhető anyag bevonásával. Az újdonságkutatást elsősorban az igénypontok alapján végzik el, figyelemmel a leírásra és (ha vannak) a rajzokra. Több főigénypont esetén azokat különkülön vizsgálják. Az aligénypontokat a főigényponttal összefüggésben kell vizsgálni. Kivételek az olyan aligénypontok, amelyeknek a tartalma magától értetődik, vagy vitathatatlanul az általános ismeretekhez tartozik. A szabadalmi dokumentumok vizsgálata — a szükséghez képest — szakirodalmi kutatással is kiegészül. Meg kell említeni azt az esetet, amikor az OTH nem vagy nemcsak az újdonsággal, hanem a szabadalmi ügyek körébe tartozó egyéb érdemi kérdésekkel összefüggő döntések megalapozásához vesz igénybe külső segítséget szakvélemény kérése formájában. A vegyi és gyógyszeripari tárgyú bejelentések újdonságkutatásának egyik legfontosabb irodalmi forrása a Chemical Abstracts, amely huszonhat ország nyilvánosságra hozott, illetve közzétett szabadalmi bejelentéseit, illetve szabadalmait, szerzői tanúsítványait és több száz folyóiratot referál. A kutatás főleg a Chemical Abstracts Subject Indexei, a Chemical Substance Indexei és a Keyword Indexei alapján történik. Ha az OTH az újdonság vizsgálat eredményeként az oltalmazandó terület egészére vagy egy részére nézve az újdonság hiányát állapította meg, a bejelentőt nyilatkozattételre és adott esetben hiánypótlásra szólítja fel. Az újdonságrontónak tartott nyomtatványok szövegrészeire és ábráira való hivatkozással rámutat, hogy a technika állása miért és milyen mértékben gátolja a szabadalmazhatóságot. 109
