F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
e) Az egységesség vizsgálata Ha a bejelentő egy bejelentésben több találmányra igényel oltalmat, meg kell állapítani, hogy azok kielégítik-e a találmány egységének a követelményét. A vizsgálatnál a leírás (igénypontok) tartalmát kell figyelembe venni. A találmány egységének a hiánya, illetve az erre vonatkozó kétség megállapítása esetén a bejelentőt az OTH felszólítja, az esetleges egyéb érdemi és/vagy alaki hiányosságok pótlására és a találmány egységének a helyreállítására. Az egység helyreállítását az egység fennállását akadályozó találmány(ok)ra vonatkozó igénypont(ok) törlésével, a találmány megosztásával, estleg az igénypontok célszerű átfogalmazásával, pl. bizonyos jellemzőknek a főigénypont alá rendelt igénypont(ok)ban való szerepeltetésével lehet végrehajtani. Szükség esetén a leírás, a rajz és a kivonat átdolgozásra szorul. f) Az elsőbbség vizsgálata A bejelentési elsőbbséget az OTH-hoz érkezett bejelentés iktatásának a napja határozza meg. A bejelentési elsőbbség vizsgálatakor az elsőbbségi leírást és a szabályszerű leírást (nyomdapéldányt) hasonlítják össze. A kiállítási elsőbbség ellenőrzését úgy végzi az OTH, hogy a kiállítási bizonylatot és az azonossági igazolást egybeveti a leírásban és a bejelentési kérelemben feltüntetett adatokkal. Ha a kiállítási elsőbbséget a bejelentő a bejelentéssel egyidejűleg nem igényelte, vagy a kiállítási bizonylatot a jogvesztő határidő elteltéig (a bejelentést követő három hónap) nem nyújtotta be, vagy az elsőbbség igénybevételére megállapított hat hónap a bejelentés benyújtásakor lejárt, a kiállítási elsőbbségre vonatkozó igényt elutasítja az OTH. g) Az újdonságvizsgálat A bejelentés tárgyának újdonsága az elsőbbségi időpontban pozitív előfeltétele a szabadalmazhatóságnak, a korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával való egyezés pedig az oltalomból való kizárást eredményezi. Az újdonságvizsgálatot akkor kezdi meg az OTH, amikor a kutatás alapjául szolgáló dokumentumok közül azok is hozzáférhetővé válnak, amelyek a bejelentés elsőbbségi napját közvetlenül megelőző időszakban jelentek meg külföldön, de csak bizonyos idővel később jutnak el Magyarországra, illetve: amikor a belföldi nyomtatványok nyomdai, terjesztési és raktári feldolgozási stb. okok miatt szintén egy bizonyos várakozási idő — kb. a bejelentési naptól számított egy év — után kutathatók. A korábbi jogok vizsgálata semmiképpen sem fejeződhet be az elsőbbségi naptól számított egy évnél korábban. Az újdonságvizsgálatot időben általában megelőzi az egyéb érdemi feltételeknek (az oltalomból való kizárásnak, a korábbi jogoknak, a műszaki jellegnek, a gyakorlati alkalmazhatóságnak, az egységnek) a vizsgálata. Az újdonságvizsgálat feladata annak megállapítása, hogy a találmány az elsőbbségi időpontban kielégítette-e az újdonság feltételeit. 108
