Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
VII. A know-how meghatározása és jogvédelmének főbb szempontjai
adott ismeret ilyen védelemre egyáltalában alkalmaa-e vagy sem”.Hozzáteszi még dr, Világhy Miklós, bogy szemben az idézett BIEPI meghatározással nem lehet a know how lényegét "a szóbanforgó ismeret bármilyen körben is felfogott titkosságában látni”. Ezt azzal indokolja, hogy a nem titkos ismeret is forgalom tárgyát képezi. Gedeon szerint /l/i "Tágabb értelemben véve know how-nak nevezzük a felhasználója számára valamilyen oknál fogva értéket képviselő vagy közvetve áru előállítására szolgáló műszaki tudományos és/vagy gyakorlati ismeretet vagy ismeretek valamilyen szempontból Összefüggő csoportját", mig "Szükebb értelemben véve know how-nak nevezzük az olyan műszaki tudományos és/vagy gyakorlati ismeretet vagy ismeretek valamilyen szempontból összefüggő csoportját, amely közvetlenül vagy közvetve áru előállítására szolgál, közvetlen felhasználásra alkalmas mértékben kerül átadásra és az átvevő számára valamilyen oknál fogva értéket képvisel”. Az idézett meghatározást a know how közgazdasági jellegű meghatározásának tekinthetjük. Végül szándékosan utolsóként ismertetjük a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület és az AIPPI /*/ Magyar Csoportja közös know how munkabizottsága által kidolgozott know how meghatározást. Eszerint» ”Az ipari know how az olyan, értéket képviselő, gyakorlatba vett vagy vehető műszaki tudás, tapasztalat, adat, módszer, 111. ezek összessége, amely kizárólag korlátozott szakmai körben, abból tovább nem terjedően ismeretes és egészében sem iparjogvédelmi oltalom alatt nem áll, sem publikálva nincsen”. A jelen tanulmány szerzője a maga részéről ezen utóbbi know how meghatározást teszi magáévá, minthogy véleménye szerint az a know how összes jellemzőit egyértelműen magában foglalja. /*/ AIPPI: a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség nek idegen nyelvű rövidítése. nevé-71
