Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
VII. A know-how meghatározása és jogvédelmének főbb szempontjai
2. Josd. oltalom A know how jogi oltalma itatott kérdés, tekintve, hogy a know how intézményét a tételes jog általában sehol sem ismeri, joggyakorlat pedig csak egyes országokban alakult ki. Ennek ellenére mégiscsak beszélhetünk a know how jogi oltalmának lehetőségéről. Annak előrebocsátása mellett, hogy a know how oltalmának egyelőre legbiztosabb formája a felek önkéntes elhatározása, a szerződés /Id. VIII. fejezet/ az alábbiakban az oltalom hazai és külföldi nem szerződéses lehetőségeit foglaljuk össze. Külön pontban foglalkozunk röviden a jogi oltalommal kapcsolatos néhány nehézséggel, továbbá a szerződéses oltalom /Id. VIII.fejezet/ alapvonásaival. a/ Hazai oltalmi lehetőségek /3/, /ll/, /20/ A tételes magyar jog nem ismeri a know how intézményét és igy oltalmát nem is szabályozza. Enne=: ellenére a hazai jogszabályok egyes rendelkezései esetleg alkalmazhatók a know how vagy annak bizonyos formái oltalmára, éspedig elsősorban a tiszteségtelen versenyről szóló törvény /rövidítve: Tvt/ és a szerzői jogról szóló törvény /rövidítve: Szjt/. A Tvt szerint ugyanis általánosságban nem szabad versenyt az üzleti tisztességbe vagy jó erkölcsbe ütköző módon folytatni és ennek alapján: "Verseny céljára senkinek sem szabad a neki elárult vagy a törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti vagy üzemi /eljárási, gyártási/ titkot a maga vagy más javára felhasználni. - Annak, akire az üzleti érintkezésben műszaki jellegű mintát vagy utasítást, igy különösen rajzot. modellt, szabást vagy vényt bíztak, nem szabad azt verseny céljára sem a maga, sem más javára felhasználni" /Tvt 15.§/. Az idézett jogszabály tehát "az üzleti /pl. műszaki/ titkok jogellenes /engedély nélküli/ felhasználása ellen nyújt védelmet" /3A Természetesen ez a törvény - tekintettel a vállalatok közötti belföldi tapasztalatcserére^- gyakorlatilag csak külföldi és ott is elsősorban tőkés »iszonylatban jelentős. Szocialista országok között szintén szabályozva van a tapasztalatcsere /és ezzel együtt a know how csere is/. Szocialista országok között a tapasztalatcsere egy része adásvétel formájában a külkereskedelem utján bonyolódik le, 72
