Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
VII. A know-how meghatározása és jogvédelmének főbb szempontjai
tudás megjelölésére is alkalmazzák. Ugyancsak Turner szerint* "a know how kifejezést laikusok arra használják, hogy megjelöljék mindazon értékes tudást, amelyet kutatók, kísérleti üzemvezetők és mások, akik kísérletezéssel és erőkifejtéssel uj eljárást dolgoztak ki, felhalmoztak. Gyakran a kifejezést lazán az eljárásra magára vonatkoztatják, főleg ha az eljárás uj gép alkalmazását is magában foglalja" /19» p. 32./. Az általános használatban - Turner szerint - mégis értékes tudást jelöl. A Feige-Seiffert /13/ által idézett Mycalex c/a Pemco perben az USA-beli District Court of Maryland Ítélete szerint: "A know how olyan tudás, amelyet vizsgálatok, kísérletek és tévedések eredményeként nyernek, amelyet ugyan nem lehet pontosan és részleteiben leírni, amely azonban Összességében annak, akinek birtokában van, lehetővé tesz valami olyat előállítani, amit e tudás nélkül nem sikerülne előállítania azonos pontossággal és oly hatásfokkal, ami a kereskedelmi sikerhez szükséges". Ugyanez az idézett Ítélet viszont általánosságban a kereskedelmi titokról megállapítja, hogy az "bármilyen recepturából vagy mintából, bármely gépből vagy gyártási eljárásból vagy bármely készülékből, vagy információk kompilációjából állhat, amelyet valaki üzletében alkalmaz, és amely használójának lehetőséget ad arra, hogy azon versenytársa felett, aki azt nem ismeri, vagy nem használja, előnyt szerezzen ... nem szükséges hozzá újdonság és találmány ... lényeges titkosságnak fenn kell forognia ... nyilvános tudás, vagy közismert tudás az iparban nem titkos". /19. p. 24./* Ha e meghatározásból kizárjuk a nem műszaki dolgokat, pl. a kereskedelmi, de nem műszaki titkot képező vevők listáját, úgy véleményünk szerint lényegileg a know how egyik lehetséges meghatározását nyerjük. Megjegyzendő egyébként, hogy a szóbanforgó Ítélet 1946- ból származik, de hasonló meghatározást tartalmaz már az 1939. évi "Restatement of the Law of Torts" is /22. p. 45./. Más USA jogesetek kimondják azt is, hogy a kereskedelmi titok valamiféle tulajdon. A hazai irodalomban nemrégiben dr. Világhy Miklós határozta meg a know how-t /28/. Eszerint "a know how lényege egyszerűen áruként szereplő műszaki-gazdasági ismeret - tekintet nélkül arra, hogy ezt az ismeretet védi-e és ha igen, milyen értelemben, valamiféle hagyományos iparjogvédelmi intézmény, továbbá hogy az 70
