Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)

I. A gazdasági élet elemzése különös tekintettel a szabadalmak és az ipari know how jelentőségének jelenlegi irányzataira

jegyzi meg: "A szabadalom ma mar nem a feltalálok., hanem az egymással versenyző vállalatok monopóliuma .... A vállalatok léte ma mar a fejlesztéstől függ, azért az uj technika alkotóit mindenképpen átlagon felil meg kell fizetniök, akár szabadalmastatnak, akar nem. A szabadalmi rendszer eltörlése tehát a feltalálók zcaét nem érintené".

Ugyanakkor pedig Machlup egy későbbi cikke szerint A/ a nagyvállalatok vezetői azt állítják, hogy a szabadalmak a nagyvállalatok szamara nem fontosak, csak a kis vállalatok, ill. az egyedi feltalálók részére, akik versenyezni akarnak. A szabadalmak döntő többsége ugyanakkor az USA-ban oly vállalatok kezében van, amelyek ezer főnél többet foglalkoztatnak. A szabadalmak tehát éppen azoknak nem kellenek, akiknek a szabadalmak döntő többsége a kezesen van /az USA-ban a vállalati szabadalmaknak csak mintegy 19%-a van 1C0C fő alatti vállalat birtokában/. Ezek a nagyvállalatok ugyanakkor - Machlup szerint - azt állitják, hogy fejlesztési kutatási költségeik felére csökkennének, ha megszűnne a szabadalom intézményé; kutatni, fejleszteni egyébként attól függetlenül is kell, hogy lehetseges-e annak eredményére még kizárólagosságot, vagyis szabadalmi oltalmat is kapni. Machlup szerint maga az uj megoldás a fontos, mert az előnyt ad akkor Í3, na nem zár ki mást a versenyből.

c/ Az okok összefoglalása

Ha az előzőekben ismertetett adatok és vita áltál alátámasztott szabadalmi jelentőség es "érték"-csókkenéa okait kívánjuk összefoglalni, ill. rendszerezni, úgy ezeket az alábbi témakörök szerint csoportosíthatjuk:

1. A műszaki fejlesztés üteme

Napjainkban az ipar igen gyors ütemben fejlődik. "az egyes szabadalmak e fejlődés során születnek a fejlődés egyes fázisaiként, de éppen ezért gyorsan elvesztik időszerűségüket is” /3a/. Tapasztalat szerint a legtöbb uj műszaki megoldás átlagos élettartama mintegy 5 ev, gyorsan fejlődő iparoknál esetleg meg ennél is rövidebb. "Gyakori ezért, hogy mire a szaoadalom nyomtatásban megjelenik, mar el is avult". /3a/ A szabadalmak nagy része Ab. 50%-a/ a bejelentéstől számított 5 éven belül, legalább további uC-í-a pedig 10 éven belül meg is szűnik azokban az országokban, ahol a szabadalmak fenntartására even-