Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
II. Szoftver
Ideális esetben a program rendszertervét (specifikációját) a fejlesztést megelőzően a megrendelő és a kidolgozó közösen hozza létre. Ebben rögzítik: a) a feldolgozandó adatok jellegét, összefüggéseit, mennyiségét, forrását stb. b) a rendszer által megvalósított fő- és kiegészítő funkciók körét, beleértve a különböző (pl. mágneses vagy papíralapú) adathordozókon keletkező outputok tartalmát és formáját. c) a rendszer működési környezetét, ideértve a hardware és software feltételeket, valamint a felhasználói és egyéb külső kapcsolódási felületeket (személyi, tárgyi és szervezési feltételeket). A rendszer funkcionális teljességéért minden esetben a készítő felel, és az ezzel kapcsolatos hibákat, hiányosságokat garanciális vagy szavatossági kötelezettsége alapján javítja, vagy viseli az egyéb jogkövetkezményeket. Más a helyzet abban az esetben, ha a rendszerterv tökéletlensége folytán az egyébként funkcionálisan teljes rendszer nem váltja be a megrendelő reményeit. Ekkor a rendszerterven változtatni kell, és ez a változtatás általában a funkcionális teljesség megszűnésével jár. (Nem ritkán korábban már helyesen működött funkciók is működésképtelenné válnak.) Ezek helyreállítása már nem garanciális vagy szavatossági kötelem, hanem az ún. rendszerkövetés kategóriájába tartozik, ami a megrendelő és a kidolgozó között többnyire külön megállapodás tárgyát képezi. Nehéz és áttekinthetetlen helyzet áll elő akkor, ha a kétféle tevékenység egybemosódik, vagyis az eredeti rendszertervhez képest még funkcionálisan nem teljes rendszert egy módosított rendszertervnek kell megfeleltetni. Ebben az esetben nem, vagy csak nagyon nehezen határolható el, hogy mi tartozik a garanciális vagy szavatossági, és mi a követési tevékenység körébe. A perbeli esetben a megrendelő és a kidolgozó közötti megállapodás nem rögzítette a rendszertervet, hiszen az, amint erre korábbi szakvéleményünkben rámutattunk, nem új szoftver elkészítésére, hanem egy már kész szoftver használati jogának megszerzésére irányult. Ennek funkcionális teljessége tehát csak az eredeti szoftver rendszertervéhez képest lenne értékelhető. Ilyet azonban az Eljáró Tanács az iratok között nem talált (a Felhasználói Kézikönyv ezzel nem azonos, és azt nem is helyettesíti, mivel az előbbi tervezési, az utóbbi pedig felhasználói dokumentum). A tárgyalásokon elhangzott tanúvallomások alapján egyértelmű, hogy csak a használatbavételkor derült ki, hogy az eredeti rendszer nem elégíti ki a megrendelő igényeit, ezért a rendszerterv módosítása szükséges. A követelményrendszer módosítása a felek 61
