Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
I. Oltalom alatt álló mű
megállapodás, ha esetleg az egyik vagy akár mindkét fél ennek nincs is tudatában a szerződés megkötésekor. A fentiekből következően az alperesnek a szerződés jellegére vonatkozó védekezése alaptalan, így az elsőfokú bíróság helytállóan minősítette a peres felek jogviszonyát szerzői jogi jogviszonynak, és állapította meg, hogy a felperest nem vállalkozói díj, hanem szerzői jogdíj illeti meg az Szjt. 13.§-a alapján. Az Szjt. 27.§-a szerint a felhasználási szerződést írásban kell megkötni. Ugyanígy rendelkezik az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott 9/1970(V1.25.) MM. r. is. A felek a felhasználási szerződést azonban szóban kötötték. Az Szjt. 3.§-a értelmében azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 217.§-ának (1) bekezdése értelmében az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis. A Ptk. 237.§-ának (2) bekezdése értelmében ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. A perbeli esetben a felperes az alkotást elkészítette, így az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, ezért a szerződést hatályossá kellett nyilvánítani, amelynek során rendelkezni kell az ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatások megtérítéséről. Ebből az következik, hogy a felperest az alkotásával arányban álló szerzői jogdíj illeti meg. Ennek megítélése (miután a felek a jogdíj összegében szintén nem állapodtak meg) ugyancsak szakértői kérdés, amelyet a Szerzői Jogi Szakértő Testület hivatott megválaszolni és nem az ebben a kérdésben szakértelemmel nem bíró műszaki szakértő. A perben beszerzett SZJSZT aggálytalan véleménye alapján pedig az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes számlájába beállított összeg a felperes által alkotott mű ellenértékéként reális. Az alperes egyéb fellebbezési hivatkozása is téves. A perbeli esetben el kell egymástól választani az épület átalakításával kapcsolatos építészeti tervek védelem alatt álló szerzői jogi helyzetét és a felperesnek az áttervezéssel és az adaptálással valamint a kivitelezéssel létrehozott iparművészeti jellegű szerzői alkotását. A felperest ezen alkotás után illeti meg a szerzői jogvédelem, amely teljesen független az építészeti tervek utáni szerzői jogvédelemtől. Az igaz, hogy az épület használója nem a kivitelező alperes. Az azonban téves, hogy a felperes alkotásának nem felhasználója hiszen az alperes teljesítése a felperes alkotásával együtt volt teljes, így amikor az átalakítással kapcsolatos szolgáltatását átadta a megrendelőjének, 22
