Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
más végzi a gyűjtést és más szerkeszti meg az anyagot. Erre tekintettel a vonatkozó jogszabály is külön-külön díjtételt tartalmaz [1/1970.(111.20.) MM.sz. r. mellékletének VII. pontja]. Az esetek más részében e két tevékenység nem különül el, hanem ugyanaz a személy végzi mindkettőt. Az előző kérdésre adott válaszban már utalás történt arra, hogy felperes a gyűjtést is maga végezte, ennek megfelelően azzal hogy a szótár anyagát maga gyűjtötte, magyarázatokkal látta el, a szavakat értelmezte stb., ennek az anyagrésznek ő az alkotója. Ezzel összefüggésben az eljáró tanács arra is rámutat, hogy az Szjt. 4.§ (3) bek. alapján a szerkesztőt egyébként is megilletik szerzői jogok. Válasz a harmadik kérdésre: Az eredeti kézirat nem állt az eljáró tanács rendelkezésére, így az igényelt egybevetést megtenni nem állt módjában. Amennyiben azonban a felperes 1993. augusztus 11-én kelt keresetlevelének 1. pontjában művének eredeti szerkezetét a valóságnak megfelelően ismertette, az alábbiakat kell megjegyezni: A felek között a perbeli mű kiadására 1992. január 6-án jött létre szerződés. Ennek 15. pontja szerint a kiadó a kéziratot teljes terjedelemben jelenteti meg azzal, hogy A magyar katonai szleng c. tanulmányt a mű végén utószóként adja közre. A leadott kéziratot 1992. február 20-án a kiadó elfogadta, így a létrejött szerződés alapján ennek megfelelően volt jogosult a mű kiadósára. A kiadványban viszont - utalva itt az első kérdésre adott válaszra is - az Előszó a mű végén Utószóként, a Tájékoztató a szótár használatához c. rész pedig nem a szótári rész előtt, hanem ezt követően szerepel. Az a kiadói gyakorlatban kétségtelenül gyakran fordul elő, hogy a szerző által elkészített kéziraton a kiadó különböző módosításokat, változtatásokat, stb. igényel. Erre a kézirat fogadása előtt a kiadónak módja van. Amennyiben azonban ilyen igényekre a kézirat általa történt elfogadása után kerül sor, azokat már csak a szerzővel történt megállapodás alapján teheti. Kivételt ez alól csak azok a változtatások jelentenek, amelyek a felhasználáshoz (kiadáshoz) elengedhetetlenek, vagy nyilvánvalóan szükségesek és a mű lényegét nem érintik, de ezeknél is csak akkor, ha a szerző e változtatási kötelezettségének nem tett eleget (Szjt. 30.§). 143
