Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

V. Szerzői jogbitorlás

A felperes által elkészített szótárrész tekintetében a felperes a mű szerkesztőjének tekinthető-e vagy pedig - miután a kifejezéseket összegyűjtötte, amelyekhez azután tanulmányai alapján a különböző magyarázatokat megfogalmazta, ill. a kifejezéseket szavakká formálta - a szótárrész alkotójának tekinthető-e.

A kiadó részéről eszközölt szerkezeti változtatások az eredeti kézirat szerkesztéséhez képest olyan, a mű lényegét nem érintő változtatások-e, amelyeket az alperes megtehetett, mert az a felhasználáshoz nyilvánvalóan szükséges volt."

Az eljáró tanács az alábbi szakvéleményt adta:

Válasz az első kérdésre:

A Bakaduma c. mű 391 nyomtatott oldalon jelent meg. Ebből az 5. és 7-10. oldalak a bevezető verset, jeleket és rövidítéseket, a 1 1-329. oldalak A magyar katonai szleng szótárát, a 331-336. oldalak a szótár használatához szolgáló tájékoztatót, a 337-384. oldalak A magyar katonai szleng c. tanulmányt, a 387-390. oldalak pedig az Utószót tartalmazzák. A mű célja a katonaéletben kialakult sajátos nyelvi kifejezések, a katonai szleng megfelelő rendszerben történő bemutatása, az idevonatkozó szavak értelmezése, feldolgozása.

Ennek megfelelően a kiadvány gerincét az összesen 311 oldal terjedelmű ún. szótárrész adja. A szótár anyagát - a kiadványban található tájékoztatás szerint - a szerző gyűjtötte. A másik nagyobb terjedelmű anyagrésze a könyvnek (47 oldal) A magyar katonai szleng c. tanulmány, amely a téma nyelvészeti vonatkozásaival foglalkozik.

Bár a kérdéssel korábban már mások is foglalkoztak a magyar irodalomban, a perbeli kiadványban ezt a szerző sajátos jelleggel, magas szakmai színvonalon újból feldolgozta. Az így létrejött mű pedig - valamennyi részével együtt - a szerzői jogi védelemhez megkívánt egyéni, eredeti jelleget minden vonatkozásban magán viseli.

Válasz a második kérdésre:

Valamely szótár vagy egyéb ilyen jellegű anyag elkészítéséhez általában két alapvető tevékenység szükséges: egyfelől az anyag összegyűjtése, másfelől pedig a gyűjtött anyag megszerkesztése illetve annak abba a formába történő öntése, ahogy az végül is megjelenik, illetve kiadásra kerül. Az esetek egy részében e kétféle tevékenység személy szerint is különválik;

142