Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)

V. Szerzői jogbitorlás

Az Szjt. 10.§-a szerint a szerző személyéhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása, vagy felhasználása.

Miután a peres felek nem kötöttek megfelelő felhasználói szerződést, így az állapítható meg az iratokból, hogy a felek megállapodása csak az első, második osztályos matrica szótár megjelentetésére vonatkozott. E mű vonatkozásában azonban a felperes szerzőnek minősül, hogy a második kiadásokon a felperest szerzőként nem tüntették fel, csak ötletadóként, a mű jogosulatlan felhasználásának minősül (Szjt. 52. §). Ennek a jogszabályhelynek a keretében a szerző követelheti a jogsértés megtörténtének bírói megállapítását, amelyet a Bíróság megállapított. Követelheti a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a Bíróság álláspontja szerint ebben a vonatkozásban is alapos a felperesi kereset.

A Ptk. 87.§ (1) bekezdése szerint, akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik, külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül a személyi jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. A felperes nem jelölt meg semmi ilyen polgári jogi igényt, a jogsértés megállapítása viszont megtörtént a fentiek szerint.

A felperes kártérítési, illetve szerzői jogdíj iránti igényt nem terjesztett elő, ebben a vonatkozásban a jogát későbbiekre tartotta fenn.

Mindezek alapján a Bíróság a felperes keresetének a fentiek szerint adott helyt.

5.13. A mű szerkezetének jogosulatlan megváltoztatása

SzJSzT 23/94.

Fővárosi Bíróság 8.P.23.923/93.

Dr.K.T. felperesnek Z.Kiadó alperes ellen szerzői jogsértés megállapítása iránt indított perében.

A Fővárosi Bíróság az alábbi kérdésekre kért választ:

"A felperes műve - valamennyi részével együtt - egyéni, eredeti alkotásnak tekinthetö-e.

141