Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
A kiegészítő szakvéleményben (1994. június 13-i jegyzőkönyv) ugyanaz a három személy előadta, hogy a korábbi szakvéleményben foglaltakat változatlanul fenntartja. Előadták, hogy a szerzői jogi törvény az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásait védi. Építészeti alkotás szerzői jogi védelme az épület külső megjelenésére, a látható esztétikai hatásra vonatkozik. Ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy az épületben milyen elemeket, anyagokat, gyártmányrendszereket stb. építettek be. Természetesen az értékelésnél mérlegelendő az épület alaprajza és minden térben megjelenő sajátossága. A nagyobb alaprajz jelen esetben nem változtatott az eredeti koncepción. Ezért a szakértői álláspont szerint az alperesi észrevételben foglaltak a szerzői jogi védelem és a két épület e szempontból történő azonosságának kérdését nem érinti. Ennek ellenére az alábbi észrevételeket tette a szakértői szerv az alperesi észrevételekkel kapcsolatban: a) Az egyedi eltérések a koncepciót nem befolyásolják, hiszen adott megrendelésre a felperes is ezt tervezte volna. b) A IV. számú csarnok rasztere, alapozása, oszlopai, tartói, oldal és tetőszerkezete, homlokzata, burkolatai alapvetően azonosak a III. számú csarnokéval, hiszen a III. számú csarnok kivitelezésénél megtörtént változtatásokhoz a tervezői művezetés keretében a felperes hozzájárult. c) Az alperesi észrevétel (3) bekezdésben foglaltakra a szakértői szerv megjegyzi, hogy az 1991. június 17-i felperes által készített csatornázási terv a IV-es csarnok elhelyezésére is biztosította a csatornarendszer kiváltásával az építési területet, vagyis helybiztosítás révén már akkor felmerült a IV. ütemnek nevezett terület beépítésének terve. d) Az előregyártott elemek alkalmazása esetén a gyártmánytervek készítése nem a tervező feladata és nem tartozéka az építési tervnek. A lényeg az, hogy az emelet teherbírása és mértéke megfelelő legyen, amit a gyártó köteles igazolni. Az épületbe beépített részelemeknek az épület szerzői jogi védelmének szempontjából nincs jelentősége, ugyanez vonatkozik az épületgépészeti villamos megoldások, végfalak, a toldások tekintetében is. e) A BME Építészmérnöki Karának 1980-ban kiadott Ipán Épületek Szerkezetei című jegyzetében épületelem és építési rendszer tervek szerepelnek. Ezeket az építésztervező az épület tervezése során felhasználhatja, ez azonban az épület szerzői jogi szempontból értékelhető adottságait nem határozza meg. f) Az alperes által felvetett és a beépítésre került részelemekre, valamint az ezekkel kapcsolatos szerelési módozatokra vonatkozó felvetések a szerzői jogi védelem szempontjából közömbösek. Az eljáró tanács megjegyezte, 132
