Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
megállapította, hogy az alperes által eszközölt változtatások nem haladták meg azt a mértéket, amelyek a tervek adaptálásával kapcsolatnak általában elvárhatók. Ezek a változások új terveket az eredetihez viszonyítva nem eredményeztek. Ezeket a változtatásokat egyébként az építkezés előző ütemében az eredeti tervező is már alkalmazta döntő többségükben. A továbbiakban a Bíróság idézi a hivatkozott szakértői vélemény megállapítását: "a felperest megillető szerzői díj mértékének meghatározásánál kiindulási alap a 2.408.000,- Ft tervezési díj. Olyan esetekben, amikor az eredeti tervező a személyes közreműködése nélkül engedélyezi terveinek felhasználását, adaptálását, a feleknek kell megállapodásukban rögzíteni az eredeti tervezőt megillető szerzői díj mértékét. A perbeli esetben az alperes a felperestől a felhasználáshoz engedélyt nem kért, annak ellenére, hogy a szerzői jogról szóló jogszabály 13.§-a ezt kötelezően előírja. Miután az eljáró tanács (szakértői) megállapítása szerint nem kétséges, hogy a felperes terveinek a felhasználása, adaptálása történt, ezért azt kellett vizsgálni, hogy ebben az esetben milyen összegű szerzői díj illeti meg a felperest. Az építészeti szakmában kialakult gyakorlat szerint azokban az esetekben, amelyekben az eredeti tervező személyes közreműködése nélkül történik a tervek felhasználása, adaptálása, az arra az objektumra irányadó tervezési díj 30%a a szokásos szerzői díj. Ez pedig a perbeli esetben 2.408.000,- Ft tervezési díj alapul vételével ennek 30%-a, vagyis 722.400,- Ft. A Szakértői Tanács a kiszámítás alapjául vett tervezési díjat az 1992-ben tervezett és épített épületrész tervezési díjának alapul vételével vette figyelembe. A Flantarex Rt., mint megrendelő a Szakértő Testület erre irányuló megkeresésére az objektum AFA nélküli kivitelezési költségét nem volt hajlandó közölni. Ezért az eljáró tanács a kivitelezési költség alapján díjszámítást nem tudott végezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1992 óta a tervezési díj összegszerűsége emelkedett. Erre való tekintettel az eljáró tanács a felperes által követelt 750.000,- Ft-ot reálisnak tartja." A szakvélemény kézhezvételét követő tárgyaláson a szakértői szerv nem jelent meg, előadván, hogy a tárgyaláson esetleg megjelenő kiküldött amúgy sem tudna érdemben nyilatkozni, mert a szakvéleményt a három tagú és a jegyzőkönyvben szereplő mérnök tanácsban állapította meg és ezek együttes jelenléte nélkül és egyeztetett véleménye nélkül a szakvélemény különben sem változtatható meg. Ezért a Bíróság az alperes által ismételten részletesen előterjesztett szakmai észrevételeit megküldte a Szakértő Testületnek azzal, hogy annak alapján ismételten tanácsban, esetleg kiegészítő véleményét terjessze a Bíróság elé és egy-egy példányát a feleknek közvetlenül is küldje meg. 131