Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
V. Szerzői jogbitorlás
c) követelheti, hogy a jogsértő adjon elégtételt, szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítson, d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő költségén, továbbá a jogsértéssel előálló dolog megsemmisítését, vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. A (2) bekezdés szerint a szerzői jog megsértése esetén a polgárjogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az, ha a szerző személyhez fűződő jogait tartósan vagy súlyosan megsértik. Az Szjt. 53.§ (1) bekezdése szerint a mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. Ezen jogszabályok alkalmazásával a megyei bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes joggal igényli a jogsértés megállapítását, ez azonban a megyei bíróság álláspontja szerint csak a II.r. alperes terhére állapítható meg. Az l.r. alperes kereskedő, aki nem köteles elbírálni a hozzá forgalmazásra benyújtott tárgyak esetleges egyezőségét. A felperes jelen eljárás során nem tudta igazolni, hogy már 1991. januárjában e tényre az l.r. alperes figyelmét felhívta, és nem tudta igazolni, hogy az l.r. alperes már 1991. januártól rosszhiszeműen járt el. Joggal igényelte a felperes a II.r. alperes tekintetében annak kimondását, hogy a jogsértő tevékenységet a II.r. alperes a jövőre nézve ne gyakorolja. A harmadik kereseti kérelem tekintetében a megyei bíróság mindkét alperes felelősségét megállapította. Ennek indoka, hogy már 1991. április 10-én majd 1991. április 25-én a felperes írásban felhívta a jogsértés tényére az l.r. alperes figyelmét, az l.r. alperes ennek ellenére a II.r. alperes tárgyait tovább forgalmazta, és a II.r. alperes nevét a felperessel nem közölte, így e körben azzal nem védekezhet, hogy a jogsértés tényéről nem tudott, mert 1991. áprilisában már rendelkezésére állt az Iparművészeti Lektorátus Iparesztétikai Osztályának szakértői véleménye. Ebből fakad, hogy a megyei bíróság a kártérítési igény tekintetében részben az l.r. alperes felelősségét is megállapíthatónak tartotta. A kártérítés mértéke tekintetében a megyei bíróság az alábbiakat vette figyelembe: Egyrészt egyértelműen megállapítható, hogy 1989-hez képest 1990-ben, 1991-ben csökkent a kereslet az ismert gazdasági körülményekre figyelemmel, ilyen jellegű iparművészeti tárgyak iránt. Ezt a csökkenő tendenciát csak részben ellensúlyozza, hogy Szentendre Város nagymérvű idegenforgalmat bonyolít le. Másrészt az összegszerűség megállapításánál a megyei bíróság figyelemmel volt arra, hogy az N. Bt. üzletében a felperes által képviselt művész 1989-
