Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 2. 1978-1989 (Budapest, 1991)
V. A szerzői jog megsértése
Az alperesek által kifejtett tevékenység a nyelvleckék forgalombahozatalával nem esik az Szjt. 17—21. §-aiban szabályozott szabad felhasználás keretébe. Tévesen hivatkoznak az alperesek az Szjt. 17. § (2) bekezdésére, illetve a Vhr. 17. § (1) bekezdésére. A Szjt. 18. § (1) bekezdése értelmében nyilvánoságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogi érdekeit egyébként sem sérti. Iskolai oktatási célra történő szabad felhasználásnak is előfeltétele az ingyenesség. A szerző művének az alperesek által történt sokszorosítása és forgalombahozatala azonban kifejezetten jövedelemszerzés célját szolgálta, hiszen a kalkuláció előírása szerint a II. r. és in. r. alperesek abból haszonra tettek szert és ezt az I. r. alperes tette lehetővé azáltal, hogy a szalagokat ebből a célból alperestársai rendelkezésére bocsátotta. A Fővárosi Bíróság ezért alpereseket a kereset értelemében marasztalta és a Ptk. 301. § (1) bekezdése alapján kötelezte őket a késedelmi kamat megfizetésére. Az Szjt. 53. § (2) bekezdése alapján bírság kiszabását a Fővárosi Bíróság nem találta indokoltnak. A felperesek és az alperesek ugyanis éveken át próbálták peren kívül rendezni a jogdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség kérdését, a kereset benyújtása, is ezért késett. Felperes egyik kereseti kérelme éppen az volt, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy alperesek közül kit terhel a jogdíj fizetésének kötelezettsége. Ez a kérdés pedig csak az ítélettel volt eldönthető. A Legfelsőbb Bíróság a felhasználás kérdésében azonos álláspontra helyezkedett, a bírságról azonban másként döntött: Az Szjt. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében a felhasználási szerződés feltételeit — a törvényben megszabott korlátok között — a felek állapítják meg. Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni (Szjt. 3. §-a). A szerzők által az I. r. alperessel 1974. december 18-án és 1976. november 6-án angol nyelvvizsga előkészítő anyag elkészítésére kötött felhasználási szerződés alapján az I. r. alperes nem szerzett jogosultságot az elkészült művek kereskedelmi forgalomba hozatalára. A művek ilyen célra való felhasználását az Szjt. 17. és 18. §-ának rendelkezései sem biztosítják, ezért az I. r. alperes azáltal, hogy a műveket kereskedelmi forgalombahozatal érdekében a II. és a ül. r. alperes rendelkezésére bocsátotta, szerződésszegést és szerzői jogsértést követett el. A kereskedelmi forgalombahozatal folyamatában valamennyi alperes részt vett. A II. r. alperes szervezeti egységén belül működő, a M. Rádió és a M. Telelvízió Kereskedelmi és Propaganda Irodája által a ül. r. alperes részére adott gyártási megrendelés, és forgalmazással kapcsolatban a II. és ÜL r. alperes között létrejött megállapodás alapján is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szerzők műveinek a nyilvánossághoz való közvetítése folyamatában (Szjt. V. 10. §-a), 74
