Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Ádám András - Dr. Dömösi Pál: Kalmár László

és továbbításának olyan általános törvényszerűségeit kutatja, amelyek a vezérelt vagy szabályozott anyagi rendszer legkülönbözőbb mozgásformája esetén, a mozgásforma specifikus mozgástörvényeivel együttes hatásban érvényesülnek'' A 60-as évek végén [92] és [94] dolgozataiban Kalmár ismét visszatér ehhez a problémakör­höz. „A kibernetika alkalmazásainak célja ...” — írja [94] munkájában — ,, ... az, hogy azokat a gépies feladatokat, amelyek elvégzésére ma még agyunkat vesszük igénybe, gépekre bízzuk, s ezzel az emberi agyat felszabadítsuk olyan tevé­kenység végzésére, amit a társadalom és a technika adott fejlettségi foka mellett csak az alkotó emberi agy tud elvégezni(A szerk. kiemelése.) 4. A matematika néhány más ága A [14] cikkben a számelmélet alaptételére (arra az állításra, hogy bármely természetes szám egyértelműen állítható elő törzsszámok szorzataként) az alábbi tény, az ún. négyszámtétel felhasználásával adott Kalmár tanulságos új igazolást: ha az a, b, c, d számok olyanok, hogy ab = cd, akkor vannak olyan t, u, v, w számok, hogy a — tu, b — vw, c — tv és d = uw. (L. az 1. táblázatot.) c d a t u b v w 1. táblázat Több Kalmár-munka foglalkozik az analízis és az analitikus számelmélet körébe vágó kérdésekkel. Első közleménye (amelynek anyaga doktori érteke­zésül is szolgált) a komplex változós függvények interpolációs kérdéseit vizs­gálja. Az [5], [6] cikkekben az /(l)+/(2)-f- . . . +f{n) összegre adott analitikus becslést, ahol f(n) azt a számot jelöli, hogy n hányféle módon bontható (akár­hány tényezős) szorzattá az egész számok tükrében. Göttingeni tanulmányútja idején egy egyszerű tárgyalásmódot biztosító hasznos ötlettel járult hozzá ahhoz a [C. 8] könyvhöz, amelyet akkoriban Ed­mund Landau az analízis (és bizonyos mértékben a számelmélet) megalapo­zásáról írt. Amikor az előszóban a szerző köszönetét mond ezért Kalmárnak, így méltatja (a könyv egy problematikus pontjával kapcsolatos) közreműkö­dését: ,,In letzter Stunde erfuhr ich aber einen sehr viel einfacheren Beweis von Dr. Kalmár in Szeged; jetzt sieht die Sache so einfach und der Beweis den übrigen Beweisen des ersten Kapitels so ähnlich aus, dass auch der Kenner 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom