Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Ádám András - Dr. Dömösi Pál: Kalmár László
diese Pointe nicht gemerkt hätte, wenn ich nicht mein obiges Geständnis von Schuld und Sühne so ausführlich zu Protokoll gegeben hätte.”32 Az analízis alapkérdéseivel foglalkozó [36], [37] munkái közül az egyikben Kalmár olyan új bizonyítást adott Cauchy konvergencia-kritériumára, amely nem használja fel a Bolzano—Weierstrass-tételt. A [8] dolgozat a legalább ötödfokú algebrai egyenletek általános megoldhatatlanságát kimondó Ruffini—Abel-féle tétel tárgyalását egyszerűsíti. Később gondolatébresztő előadást tartott az általános algebráról, az algebra legmagasabb absztrakciós fokú irányzatáról [50]. A [2] dolgozat az ún. játékelmélet (game theory) kimunkálásával foglalkozó legkorábbi cikkek egyike. Ez a terület — amelynek művelésébe Kalmár nem kapcsolódott be többet — később Neumann János, Oskar Morgenstern és mások munkássága révén kiterjedt matematikai ággá fejlődött. Ez a diszciplína a (különféle jellegű) konfliktus-szituációkra vonatkozó stratégiák precíz elméletét jelenti, és így egyebek mellett a közgazdaságtanban is fontos alkalmazási lehetőségekhez jut. A Hajnal Andrással együtt írt [52], [53] cikkek a halmazelmélet Gödel-féle axiómarendszerét egyszerűsítik azáltal, hogy rámutatnak: Gödel axiómáinak egyike felesleges, minthogy tételként nyerhető a többi axiómák alapján. Az [53] publikációról az amerikai referáló folyóiratban megjelent ismertetés33 végén — a közlemény részletes tartalmi ismertetése után — a referens e mondatban ismeri el a szerzők előadásmódjának érdemeit: ,,The representation distinguishes itself by all the qualities of a scientific representation, e. g. by lucidity, caution, simplicity and completeness.”34 5. Oktató és szervező tevékenysége Kalmár László rendkívüli oktató- és szervezőkészsége már egyetemi tanulmányai során megmutatkozott. Sokirányú érdeklődésére jellemzően tudományegyetemi előadások mellett rendszeresen hallgatott műegyetemi előadásokat, sőt az arra érdemesnek tartott magántanári előadásoknak is szorgalmas hallgatója volt. A hallottakról részletes jegyzeteket készített, feladatokat szerkesztett, 8 jegyzeteit át meg átformálva tanította és segítette a hozzá fordulókat. 1927-ben a szegedi egyetemre kerülve lelkesen kapcsolódott be az oktatómunkába. Oktatói pályája kezdeti időszakában az algebra és számelmélet 32 „Az utolsó órában azonban hozzájutottam Kalmár doktornak (Szegeden) a sokkalta egyszerűbb bizonyításához; a tárgy most annyira egyszerűnek látszik és a bizonyítás annyira hasonlít az első fejezet többi bizonyításaihoz, hogy a szakértő sem venné észre ezt az ötletet, ha azáltal, amint a bűnt és bűnhődést az imént bevallottam, erről gondosan számot nem adtam volna.” 33 Mathematical Review's, 18. kötet, 269. old. 34 „A tárgy kifejtése kitűnik a tudományos kifejtés minden jótulajdonsága, így a világosság, körültekintés, egyszerűség és teljesség tekintetében.” 79
